Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.

Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.

29 oldal

Kedd, szeptember 8.

AI-elemzés

Félrevezetőelhallgatás

A megosztott parlamenti beszéd számainak nagy része igazolható (300 milliárdos befizetési kötelezettség, 697 forintos gázolaj, a védett ár kivezetése, a 480 forintos és a minimálbér-duplázási ígéret szó szerinti szövege), de a 483 elvesztett munkahely nem a Tungsramé, a minimálbér ma nem 266 800, hanem 322 800 forint, és a beszéd elhallgatja a védett ár költségvetési árát és ellátási következményeit.

Részletes elemzés 13 ellenőrzött állítás · 23 forrás

Kettős mérce

A beszéd a 480 forintos kampánykövetelést használja mérceként („ha ellenzékben 480 forint volt a mérce, kormányon miért elfogadható a jóval magasabb ár?”), és a családok tankolásonkénti 8500 forintos többletköltségét is ehhez az árhoz méri. Ugyanennek a frakciónak a képviselője, Németh Balázs Lajos két nappal korábbi ciklusbeli interpellációjában, 2026. augusztus 10-én a parlamentben maga mondta ki, hogy „ez egy olyan ígéret, ami beválthatatlan, ami irreális, ami betarthatatlan”, és kifejezetten jelezte: „nem a 480 forintos benzinárat” kéri számon, hanem a 595/615 forintos védett ár visszavezetését. A másik dokumentált ellentét a 480 forintos árstop sorsa: azt 2021 novemberében az akkori Fidesz-kormány vezette be, majd 2022 decemberében – benzinhiány és kútbezárások után – maga vonta vissza, mire másnapra a 95-es benzin átlagára 617, a gázolajé 681 forintra ugrott. Vagyis ugyanaz a párt egy ellátási zavarra hivatkozva számolta fel a hatósági árat, amelynek megszüntetését most a jelenlegi kormánynál kifogásolja.

Péntek, szeptember 4.

AI-elemzés

Félrevezetőkiragadott idézet

A 2020-as felvétel valódi, de nem „a betegeknek adott tanács” volt: a Magyar Orvosi Kamara szakértői etikai ajánlásában a sorsolás — példaként a kő-papír-olló — csak végső döntetlenfeloldó lépés azonos túlélési esélyű betegek között, tanúk előtt és dokumentálva.

Részletes elemzés 5 ellenőrzött állítás · 11 forrás

Csütörtök, szeptember 3.

AI-elemzés

Félrevezetőelhallgatás

A videó három tételben írja le a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal jogköreit, de mindháromnál elhagyja a törvény korlátait: a lehallgatás bírói engedélyhez kötött és a hivatalnál csak szeptember 27-től él, a bírság az adatszolgáltatás megtagadásáért jár, nem „besúgás” elutasításáért, a cégfelügyelethez pedig három együttes feltétel kell.

Részletes elemzés 4 ellenőrzött állítás · 5 forrás

Szerda, szeptember 2.

Kedd, szeptember 1.

AI-elemzés

Félrevezetőmegalapozatlan tény

A felsorolt ígéretek valóban elhangzottak, és a benyújtott költségvetés-módosítás tényleg nem nevesíti a 25 százalékos szociális béremelést, de a poszt címe lezárt tényként közli egy szeptember 1-jén még el nem dőlt jövőbeli kérdés eredményét.

Részletes elemzés 6 ellenőrzött állítás · 12 forrás

Kettős mérce

A poszt azt kéri számon, hogy egy megígért ágazati béremelés nem szerepel nevesítve a költségvetésben. Ugyanez a helyzet a korábbi kormányzati időszakban is előállt, és akkor a mai ellenzéki oldal a védekező pozícióban volt: Orbán Viktor 2024 karácsonya előtt „áttörés jellegű” béremelést ígért a szociális ágazatban 2026-ra, ehhez képest – a Telex/Direkt36 2026. február 3-i cikke szerint – 2026. január 1-jén 15 százalékos emelés lépett életbe, amelynek egy részét a minimálbér és a garantált bérminimum emelése adta ki. Az Országgyűlés 2025. szeptember 22-i jegyzőkönyve szerint Jámbor András képviselő azt kérte számon, hogy Orbán Viktor 2024 novemberében a 2026-os költségvetésre ígérte a gyermekvédelmi és szociális dolgozók béremelését, „és nincs benne”. A 2026. július 6-i parlamenti ülésnapon Szabadi István (Mi Hazánk) ugyanígy fogalmazott: az ígért áttörés helyett „mindössze 15 százalékos béremelés valósult meg, melynek jelentős részét a minimálbér és a garantált bérminimum emelése tette ki”.

Hétfő, augusztus 31.