Mit hazudnak?

Matolcsy Györgyöt 2026. október 21-én reggel valóban őrizetbe vették, de ezt a Központi Nyomozó Főügyészség rendelte el egy 2025 óta folyó nyomozásban, nem a Tisza vagy a kormány, és a letartóztatásáról a bíróság dönt; semmilyen forrás nem igazolja, hogy a lépés vagy a miniszterelnöki bejelentés a 2027-es költségvetésről akarta volna elterelni a figyelmet.

Igaz, hogy a vagyonadó-tervezet a hazai tulajdonosok cégrészesedését is az adóalapba számítja, és hogy a külföldi tulajdonosok külföldi holdingon vagy befektetési alapon keresztüli részesedéseit nem éri el, tehát valóban aszimmetrikus. Az viszont téves, hogy a külföldieket az állampolgárságuk miatt egyáltalán nem érinti: a magyar cégben közvetlenül tartott részesedésük után ők is adóznának. A hazai kkv-tulajdonosokat pedig csak akkor terhelné az adó, ha nettó vagyonuk meghaladja az egymilliárd forintot.

Valóban bejelentették, hogy 2027-től az Otthon Start helyébe a Wekerle Plusz lép: 18–41 éveseknek, használt lakásra 3 helyett fix 5 százalékkal. Ez a havi törlesztőt és a felvehető hitelösszeget is érezhetően rontja. Hamis viszont az a kép, hogy a fix 3 százalék eltűnik, hiszen új lakásra megmarad, és a megkötött szerződések is érvényesek. Az sem igaz, hogy a kormány kategorikusan tagadott volna minden módosítást, vagy hogy „17 ezer lakás állt meg”. A gyakran emlegetett 3,5 százalékos „uniós piaci átlag” valójában az euróövezeti átlag, nagyjából 3,5–3,6 százalék. Ez euróban felvett hitelekre vonatkozik, ezért nem mérhető össze a forintban nyújtott magyar támogatott kamattal: a hazai piaci lakáshitelek kamata 6–7 százalék.

A kormány 2026. október 19-én valóban bejelentette, hogy 2027 januárjától megduplázza a családi pótlékot, az anyák szja-mentességét havi bruttó egymillió forintnál korlátozza, és nem vezeti be a kétgyermekes anyák mentességének az Orbán-kormány idején törvénybe foglalt kiterjesztését; a plafon főként a magas keresetű, jogosult anyákat (például orvosnőket) érinti. Az viszont nem igaz, hogy általában a 40 év feletti anyák veszítenék el a mentességet, és október 19-én mindez még csak bejelentés volt.

Igaz, hogy Magyar Péter meghívta Emmanuel Macront az október 23-i budapesti ünnepségre, és a francia nagykövetség október 19-én közölte, hogy a francia elnök mégsem vesz részt rajta. A „lemondás” szó viszont pontatlan: a nagykövetség szerint francia részről a látogatást soha senki nem erősítette meg, és a távolmaradás okát sem közölte.

Egy ismeretlen dátumú, vágott tévés interjúrészletben elhangzik, hogy a szemléletformálásnak „nincsenek korhatárai”, és egy óvodásnak is el lehet mondani, hogy vannak fiúk, akik fiúkat, és lányok, akik lányokat szeretnek, de ebből nem következik, hogy az Emberség Erejével Alapítvány óvodai „LMBT-átnevelésre” vagy „genderképzésre” készülne: ilyen programjuk nincs dokumentálva, a részletben az sem hangzik el, hogy az érzékenyítést „nem az iskolában, hanem az óvodában” kellene kezdeni, az újpetrei foglalkozás pedig nem a törvény elfogadása utáni napon volt, hanem a zárószavazás napján, előre egyeztetve.

A Városliget-elágazás–Kőbánya-Teher vasútfelújítást valóban a Swietelsky nyerte közel 4 milliárd forintért, és két magyar cég, a Homlok-páros és a Vasútépítők olcsóbb ajánlatot tett. Mindkét ajánlat jogi okból lett érvénytelen: a Homlokét a független Közbeszerzési Döntőbizottság ütötte ki hiányos árindokolás miatt, a Vasútépítőkét az ajánlatkérő MÁV, mert a cég nem indokolta, miért titkolja a tényleges tulajdonosa nevét. A törvény szerint így a legolcsóbb érvényes ajánlat nyert, nem a kormány döntött a drágább mellett. A V-Híd ráadásul nem olcsóbb, hanem mintegy 590 millió forinttal drágább ajánlatot tett a Swietelskynél.

Gyömrőn 2026. október 15-én egy önkormányzati képviselő valóban kérte, hogy a polgármester egyeztessen az iskolák vezetőivel, és Kisberk Szabolcs ezt vállalta. Tiltás azonban nem született: a város nem fenntartója az iskoláknak, és a kezdeményezés csak arra irányult, hogy az iskolák jelezzék a megkereséseket, és ilyen programot „lehetőség szerint” ne engedélyezzenek. Félrevezető az is, hogy az új gyermekvédelmi törvény beengedné az LMBTQ-szervezeteket az iskolákba: a külső előadók nyilvántartásba vétele kötelező marad, és a törvény október közepén még hatályba sem lépett.

A Mandiner valóban kormányzati döntés nyomán szűnt meg: 2026. szeptember 4-én felmentették a kiadó vezérigazgatóját és leállították a lap finanszírozását, szeptember 10-től pedig már csak archívumként érhető el. Kacsoh Dániel, Kohán Mátyás és Lentulai Krisztián azonban ezt megelőzően, augusztus 24-én saját döntésükből mondtak fel, és szeptember 4-én bejelentették a Konfrontot, amelynek honlapja 2026. október 19-én indult el.

Magyar Péter 2026. október 18-án este valóban előre jelezte a 444 másnap reggeli, radnaimark.hu-ról szóló tényfeltáró cikkét, a cikk valóban előfizetési fal mögött olvasható végig, és Uj Péter akkori főszerkesztőként ünneplő véleménycikket írt Orbán bukásáról; ebből az egy előzetes jelzésből azonban nem következik, hogy a 444 kormánypárti propagandalap volna, szerkesztőségi egyeztetésre nincs bizonyíték, és arra sem, hogy a cikk a költségvetésről akarta volna elterelni a figyelmet, hiszen a miniszterelnök ugyanabban a bejegyzésben harangozta be a költségvetés aznapi bemutatását is.