Mit hazudnak?

A Központi Nyomozó Főügyészség 2026. október 7-én valóban gyanúsítottként hallgatta ki Magyar Péter miniszterelnököt lopás vétsége miatt, előre egyeztetett időpontban, őrizet nélkül, és október 12-én valóban először szólalt fel gyanúsítottként az Országgyűlésben. Ez azonban gyanúsítás, nem bűnösség: vádemelés és ítélet nincs, így a „(telefon)tolvaj” megnevezés lezárt tényként nem igaz, akkor sem, ha a miniszterelnök maga is gyakran bírói döntés előtt nevez bűnösnek fideszes politikusokat. A kamerás bizonyítékról, a kettős mércéről és a hallgatásról szóló állítások hamisak vagy nem igazolhatók.

Az ítélet létezik: a szabadkai bíróság 2026 szeptemberében egy év házi őrizetre ítélte a héttagú csoport egyik tagját, egy nyugdíjast, aki 500 euróért májusban robbanószerkezetes harci drónt szállított. Ez azonban nem a gázvezeték felrobbantásának ügyében született ítélet, és nem dönti el, ki tette a robbanóanyagot a vezeték mellé április 5-én, mire szánta, és volt-e valódi merényletterv; a szerb hatóságok mindezt még vizsgálják.

Igaz, hogy a tiszás Kaprinyák Tibor az Élő Környezetért Felelős Bizottság alelnöke, és több beszámoló szerint fotók mutatják afrikai vadászatokon elejtett oroszlánok, bivaly és antilopok mellett. Az is igaz, hogy 2026-os vagyonnyilatkozatában 81 ingatlan, mintegy 123 millió forintnyi megtakarítás és pénzkövetelés, valamint egy S-osztályú Mercedes szerepel, és hogy az oroszlánvadászatot nagyjából 4–6 millió forintért hirdetik. Az utak pontos száma, időpontja és költsége viszont nem dokumentált, a vadászatok a forrásokban a képviselővé válása előttre esnek, a „milliárdos vagyonra” pedig nincs alátámasztás.

Igaz, hogy Köböl Anita kormányszóvivő 2023-ban a Mészáros-féle V-Híd karácsonyi rendezvényének műsorvezetője volt. Igaz az is, hogy Mészáros Lőrinc 2025-ben azt állította, Magyar Péter 2023-ban álláspályázattal kereste meg az Opus Globalt, és hogy Magyar Péter 2026-ban többször mondta Mészárosról, hogy nem tud írni-olvasni. A díjazás és a szerződő fél azonban nem nyilvános, Köböl akkor még tévés műsorvezető volt, és arra sem került elő forrás, hogy szóvivőként személyesen támadta volna Mészárost.

A Külügyminisztérium 24.hu-nak kiadott adatai szerint Szijjártó Péter 2022 és 2026 között valóban 342 kiküldetésen és 468 állomáson járt, 590 napot volt távol, Belgiumba 48-szor, az Egyesült Államokba 31-szer, Luxemburgba 16-szor, Szlovákiába 15-ször, Németországba 11-szer és Oroszországba 16-szor utazott, így az erre épülő arányok (majdnem kétszer, háromszor, több mint hétszer) is helyesek. A belgiumi és luxemburgi utak azonban főként kötelező uniós és NATO-ülések voltak, Oroszország pedig így is a gyakoribb úti célok közé tartozott, és az 590 napba az aznap visszatérő villámlátogatások is beleszámítanak.

A 2026. október 6-án egyeztetésre bocsátott katatervezet valóban a duplájára, havi 50 ezerről 100 ezer forintra emeli a ma katázók – köztük a taxisok – tételét (2027-ben 75, 2028-ban 100 ezer forint), ez ellentétes a Tisza kampánybeli adócsökkentési ígéretével, de még nem elfogadott törvény, a csomag a katázók körét is bővíti, az pedig hamis, hogy a Tisza-kormány alatt eddig csak adóemelések történtek, mert a vényköteles gyógyszerek és a tűzifa áfáját már csökkentették.

A szász-anhalti tartományi parlament 2026. október 6-án az első fordulóban, 48 szavazattal az AfD-s Tobias Rauscht választotta elnökévé, így Németországban először lett AfD-s Landtag-elnök; a 39 fős AfD-frakció és a támogatását előre megígérő 5 fős BSW mellett legalább négy szavazat más frakcióktól jött; Ulrich Siegmund decemberben pályázik a miniszterelnöki posztra; az október 5-i INSA-mérés pedig valóban 30,5 százalékon mutatta az AfD-t és 17,5 százalékon a CDU/CSU-t. Ez utóbbi az INSA-sorozatban az unió valaha mért legalacsonyabb értéke, a többi intézet ugyanekkor viszont 19–20 százalékot mért.

2026 októberének elején valóban sok pedagógus kapott kevesebb fizetést, mint egy hónappal korábban, de ennek oka nem az, hogy a Tisza-kormány elvette volna a 2025 szeptemberében, teljesítményértékelés alapján megállapított illetményemelést: ezt az emelést jogszabály védi, a tankerületi iskolákban ki is fizették, lenullázást a szakszervezetek csak egyetlen Pest megyei református iskolából jeleztek, a csökkenéseket pedig egyszeri előző havi tételek, a túlmunka későbbi elszámolása és más bérezési okok magyarázzák.

A KSH szerint 2026 augusztusában igen alacsony bázisról 8,7 százalékkal nőtt az ipari termelés. A növekedést főként néhány, még az Orbán-kormány idején eldöntött nagyberuházás húzza: a BMW, a Mercedes és az elektronikában a komáromi Foxconn. A Szijjártó Péternek tulajdonított 2305 beruházás és 187 ezer munkahely a HIPA 2014–2025-ös összesítése, de ezek vállalt, nem már létrejött munkahelyek. Nem igaz, hogy a fiatalok munkanélkülisége rekordmagas: a 16,5 százalékos ráta 2024-ben is magasabb volt. Az sem igaz, hogy a Tisza éppen a mostani húzóberuházásokat támadta volna. A gyengélkedő ágazatok visszaesését pedig az adatok jórészt nem a kormánypolitikával magyarázzák.

A 2026 szeptember végi és október eleji kormánykritika tényszerű elemei nagyrészt helytállnak: valósak a munkanélküliségi adatok (augusztusban 229 ezer munkanélküli, a tartósan állást keresők aránya 33,7 százalék), a kata- és vagyonadó-bejelentés, és az is, hogy a foglalkoztatási államtitkári poszt közel öt hónapig betöltetlen volt – de 2026. október 5-i hatállyal már kinevezték Dudás Katalint –, kisebb minimálbér-emelést viszont nem jelentettek be, a 100–150 ezer forintos kata nem elhangzott szám, a büki gyárbővítést nem állami támogatás finanszírozta, és a fiatalok munkanélkülisége sincs tízéves csúcson.