Mit hazudnak?

Magyar Péter valóban ígérte 2024-ben, hogy a minimálbér 2027-től kétszeresére nő, és a 2027-es duplázás minden forrás szerint elérhetetlen. Az a mondata viszont, hogy a kormánynak lesznek népszerűtlen döntései, általános kormányzási kijelentés volt: a minimálbérről nem szólt, és nem annak beismerése, hogy az ígéret nem teljesül.

A 2026 őszi franciaországi diákmozgalom alatt valóban gyújtottak fel iskolákat, egy tanárt benzinnel öntöttek le, rendőröket és tűzoltókat támadtak meg, és a Linke megnyerte a berlini választást; az viszont nem igazolható, hogy „tanulást elutasító migránsok lázadásáról” volna szó, vagy hogy a baloldal részt vett az erőszakban, Bally Bagayoko idézett mondatából pedig hiányzik a folytatása és az, hogy mire mondta.

Az IMF 2026. október 8-i stábnyilatkozata valóban javasol progresszívebb szja-t, magasabb társasági adót és tőkejövedelem-adót, kevesebb áfakedvezményt, szűkebb támogatott energiakeretet, a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kötését és a korai nyugdíjazás kivezetését; ezek azonban a rendes éves konzultáció kötelező erő nélküli ajánlásai, nem feltételei az uniós forrásoknak, az IMF-hitelről pedig csak névtelen sajtóértesülés szól. Az október 12-i parlamenti tudósítások szerint a miniszterelnök az IMF-ajánlásokat érintő felvetésre nem reagált érdemben, a kormány korábban viszont a nyugdíjkorhatár emelését nem tartotta aktuálisnak, és a rezsicsökkentés megtartását ígérte.

Kapitány István 2026. október 5-én valóban a minisztériumban kávézott a kisorsolt Facebook-követőivel, és a felsorolt gazdasági mutatók is romlottak: a munkanélküliség a tízéves csúcs közelében jár, a beruházások, az építőipar és augusztusban a turizmus is visszaesett. A tízéves csúcsot azonban a kormányváltás előtt, 2026 elején érte el a munkanélküliség, a beruházások csökkenése pedig 2023 óta tart.

Igaz, hogy a BRFK 2026. október elején bűncselekmény hiányában megszüntette a Szijjártó Péter külügyminisztersége idején kiadott diplomata-útlevelek ügyében indult nyomozást, és az is, hogy Velkey György László államtitkár korábban visszaélésről beszélt. A feljelentést azonban nem a kormány tette, hanem Tényi István, és arra sincs forrás, hogy a nyomozás név szerint Szijjártó ellen folyt. A rendőrség csak a büntetőjogi felelősséget zárta ki, azt nem mondta ki, hogy „semmilyen visszaélés” nem volt, és nem cáfolta a minisztérium számait. Velkey október 5-i megrendülése pedig nem ehhez kötődik: egy három nappal korábbi, a BYD-ügyről szóló bizottsági meghallgatáson nyilatkozott.

Igaz, hogy a BRFK 2026. október elején bűncselekmény hiányában megszüntette a Szijjártó Péter külügyminisztersége idején kiadott diplomata-útlevelek ügyében indult nyomozást, és az is, hogy Velkey György László államtitkár korábban visszaélésről beszélt. A feljelentést azonban nem a kormány tette, hanem Tényi István, és arra sincs forrás, hogy a nyomozás név szerint Szijjártó ellen folyt. A rendőrség csak a büntetőjogi felelősséget zárta ki, azt nem mondta ki, hogy „semmilyen visszaélés” nem volt, és nem cáfolta a minisztérium számait. Velkey október 5-i megrendülése pedig nem ehhez kötődik: egy három nappal korábbi, a BYD-ügyről szóló bizottsági meghallgatáson nyilatkozott.

A HVG 2026. október 8-i cikke valóban azt írta, hogy a megkérdezett történészek közül csak Ungváry Krisztián vállalná a Terror Háza kiállításának átalakítását, és ő sem kapott megbízást; Schmidt Mária reakciója is pontosan van visszaadva. Nem igazolt viszont, hogy a felülvizsgáló szakmai csapat nem létezik, és hogy Tarr Zoltán valótlant mondott: az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézetének főigazgatója szeptemberben megerősítette, hogy a minisztérium felkérte az intézetet. Az sem igaz, hogy a kormány egy hét alatt akarta felülvizsgáltatni a tárlatot.

Magyarország 2026. október 6. óta a NOB közlése szerint ott van a 2036-os olimpia iránt érdeklődő hét ország között. A MOB szerint ez kötelezettség nélküli tájékozódás, nem pályázat, és a rendezőről a NOB csak 2029-ben, a Los Angeles-i olimpia után dönt. A kormány október 9-én azt közölte, hogy nem támogat új stadionokat, és 2030-ig nem finanszírozná a rendezést. A Medián-mérések és a történeti előzmények pontosak, de a felmérések más kérdéssel és más megrendelővel készültek.

A Külügyminisztérium 24.hu-nak kiadott adatai szerint Szijjártó Péter 2022 és 2026 között valóban 342 kiküldetésen és 468 állomáson járt, 590 napot volt távol, Belgiumba 48-szor, az Egyesült Államokba 31-szer, Luxemburgba 16-szor, Szlovákiába 15-ször, Németországba 11-szer és Oroszországba 16-szor utazott, így az erre épülő arányok (majdnem kétszer, háromszor, több mint hétszer) is helyesek. A belgiumi és luxemburgi utak azonban főként kötelező uniós és NATO-ülések voltak, Oroszország pedig így is a gyakoribb úti célok közé tartozott, és az 590 napba az aznap visszatérő villámlátogatások is beleszámítanak.

Magyarország 2026. október 7-én valóban eljárási zöld utat adott Ukrajna 2. és 3. tárgyalási klaszterének, Andrij Szibiha ezért külön megköszönte Orbán Anita közreműködését, és október 8-án a kisebbségi oktatási törvény még csak javaslat volt. A hivatalos megnyitáshoz azonban újabb magyar igen kellett, és ezt a magyar fél a törvény elfogadásához kötötte. Ukrajna a kisebbségi jogok terén már tett lépéseket, a kormány pedig továbbra sem támogatja a gyorsított csatlakozást. A vétó elvesztéséről és a 24 milliárd eurós magyar kohéziós veszteségről szóló állítás hamis, a Webernek tulajdonított idézet pedig egy 2025-ös, más tárgyú mondat.