A poszt világnézeti tétele nem ténykérdés, a hozzá felhozott „kézzelfogható” példák viszont csúsznak: a fokgazdálkodás hanyatlását a szakirodalom nem a nyugati mérnöki gondolkodás megérkezésével, hanem a 16. századi hódoltsággal kezdi, a csodaszarvas-monda egyediségét pedig őstörténeti összefoglaló cáfolja.
Kettős mérce
Ugyanazt a kérdést — mely népnek van az egész közösség eredetét elmondó alapító mítosza — a szerző két, néhány héten belüli megszólalásában ellentétesen ítéli meg. A vizsgált felvételen azt kéri, mondjanak neki „még egy olyan nemzetet, ahol a nemzetnek van olyan alapító mítosza, mint nekünk a csodaszarvas”, és maga válaszolja meg: „csak más sztyeppei típusú népek lesznek”. A 2026. június 28-án közzétett saját írásában viszont éppen azt fejti ki, hogy „már Róma eredetmondája a farkassal és a testvérpárral sem egy uralkodóház, hanem a nép eredetmondája, vagyis ha úgy tetszik némi anakronizmussal egy ősi, természeti értelemben vett nemzeté” — Róma pedig nem sztyeppei nép. Ugyanez az írás a nemzet fogalmáról is másként beszél, mint a felvétel: elismeri, hogy „polgári értelemben” a nemzet a polgárosodás terméke, míg a felvételen a 907-es honvédelem már fenntartás nélkül „nemzetként” történik.