Mit hazudnak?

TémaA paksi hűtővízválság

A poszt egy augusztus közepi részmegfigyelést (16 betonkocka) és egy vízhőmérséklet miatti június 27-i leterhelést állít össze úgy, mintha a paksi beavatkozás egésze látványosság és több mint egy hónapos késés lett volna — a dokumentált nagyságrendet és a június végi eset természetét elhallgatva.

A poszt egy név nélkül idézett fejlesztő értékelését közli lezárt tényként: a széltender csomópontjait valóban a szabad hálózati kapacitás rendezi, de az, hogy a szélviszonyok és a telepíthetőség semmilyen súlyt nem kaptak, a nyilvános dokumentumokból nem állapítható meg, és a kiírás a telephelyet a csomóponttól 19 km-en belül engedi.

A poszt és a videó politikai büntetésként, 36 év alatt példa nélküli lépésként írja le egy hazai hátterű áramelosztó hátrányos döntését, miközben a dokumentált indok az RRF-pályázat átláthatósági feltétele volt, a rendszerhasználati díj pedig nem puszta fogyasztásarányos tétel, és az energiaszektort célzó különadókra 2008 óta több törvényi példa is van.

A poszt tényként állítja, hogy Oroszország eddig nem élt vissza a domináns olaj- és gázpozíciójával, holott az uniós rendelet indokolása és a Bizottság adatai több dokumentált szállításleállítást rögzítenek; a megosztott, három és fél hónapos videó katari és szaúdi számai szintén nem állják ki az ellenőrzést.

A megosztott interjú helyesen idézi fel a 2006-os szélerőművi engedélyezési torlódás számait, de lezárt tényként állítja, hogy a mai szélerőmű-program uniós „parancs” teljesítése, tévesen 30 kilométeres telepítési tilalmat említ, és több ellenőrizhető ponton — a minisztérium szakmai vezetése, Kapitány István paksi szerepe — a dokumentumokkal ellentétes képet ad.

TémaA tervezett szélerőművek

A 4000 MW szélerőműhöz rendelt 4000 km²-es területveszteség nagyságrendekkel nagyobb minden szakmai becslésnél, és a szélerőmű-pályázat nem földtulajdont, hanem hálózati csatlakozási jogot oszt ki.

A poszt eldöntött tényként („borítékolható”) állítja, hogy milliók hullanak egy „useless classba”, holott a fogalmat megalkotó Harari maga is kifejezetten legrosszabb esetnek és nem próféciának nevezi, a mért munkaerőpiaci adatok pedig eddig nem igazolnak tömeges kiszorulást.

TémaA Paks II. beruházás felmondása

A poszt igaz vízhozam-adatokat használ, de a Politico El Dabaa-riportját az alkoholfogyasztásra szűkíti — miközben ugyanaz a levél alaplemez- és betonhibákat, eltussolt munkahelyi balesetet és 18 hónapos csúszást is állít —, a paksi leterhelés szükségességét pedig olyan „szivattyús megoldásokkal" vitatja, amelyeket a szakértői és hatósági anyagok termelési célra kifejezetten elfogadhatatlannak neveztek.

A poszt történeti magja áll — Ferenc József, Horthy és Kádár alatt tényleg sorra cserélődtek a miniszterelnökök —, de Kádár beemelése a „király vagy kormányzó” sorba pontatlan, a videóban Károlyi Mihály „alulról jövő népbiztosként” való bemutatása pedig téves, és a poszt szabályként adja elő azt, amire egységes történettudományi tétel nincs.

TémaAz európai gáztárolók alacsony töltöttsége a betárolási időszak végén

Az uniós szolidaritási mechanizmus valóban kötelezheti Magyarországot más tagállam gázellátásának segítésére, de csak szélsőséges vészhelyzetben, végső eszközként és ellentételezés mellett, ezért a poszt képe túlzó, de alapjaiban nem hamis.