A poszt történelmi törvényszerűségként mondja ki, hogy a magyar rendszerek végét „mind külső erők döntötték el”, holott a levéltári és történettudományi anyagok mindegyik esetben belső tényezőket is dokumentálnak — 1989–90-nél épp egy hazai népszavazás döntötte el azt a kérdést, amit a videó példaként hoz.
Kettős mérce
A poszt központi tétele a külső erők meghatározó szerepe Magyarország sorsában, a szerző azonban a külföldi függést irányonként eltérően ítéli meg. Az Index 2026. augusztus 15-i beszámolója szerint a nyugati irányú energetikai fejlesztésekről azt mondta, hogy a 4 gigawattos szélerőmű-terv „kizárólag a külföldi cégek pénzszivattyúját építi ki a magyar energiaszektorban", a nyugati beszállítók moduláris atomerőműveiről pedig azt, hogy „nem az, amire az országnak szüksége van", és külföldi állam által fizetett lobbistaként bírálta az egyik helyettes államtitkárt. Ezzel szemben a HírTV 2026. szeptember 2-i beszámolója szerint az orosz irányú függésről azt mondta: hiba volt a kormány részéről Oroszországot veszélyforrásként megjelölni, mert az ország egyik legnagyobb gazdasági partnere, és „katasztrofális lenne", ha visszalépnének a meglévő egyezményektől, hiszen az olaj, a gáz és az uránium jelentős része onnan érkezik. Ugyanaz a tény – külföldi szereplő súlya a magyar energiaszektorban – az egyik irányban nemzeti kockázatként, a másikban megőrzendő partnerségként jelenik meg. Megjegyzendő, hogy az orosz irányra vonatkozó nyilatkozatot egyetlen, önmagában megerősítésre szoruló kiadó közölte.
Eredeti megnyitása
