Mit hazudnak?

Lula da Silva 2026. október 25-én valóban megnyerte a brazil elnökválasztás második fordulóját Flávio Bolsonaro ellen (51,79–48,21%). Ez valódi fordítás volt, mert az első fordulót Bolsonaro nyerte, igaz, csak 1,9 ponttal. Ellenfele apját, Jair Bolsonarót a 2022-es választás eredményének megdöntésére tett puccskísérlet miatt ítélték el, Lula életrajzi adatai is helytállnak, és a Meta-platformokon Lula kampányát ért korlátozások dokumentáltak. Hogy a Meta szándékosan korlátozott volna, azt viszont nem állapították meg, Trump formálisan nem támogatta Bolsonarót, és arra sincs forrás, hogy „minden előrejelzés” Lulát mutatta volna.

A 2026. október 25-i szerbiai választást az újvidéki tragédia utáni tiltakozásokból kinőtt Diáklista nyerte önálló többséggel. Vučić még aznap este elismerte a vereségét, és ugyanebben a beszédben mondta azt is, hogy „üldöztetés célpontjai” lesznek, de senki sem fél. Az viszont nem igaz, hogy a közvélemény-kutatások szerint a diákoknak nem volt esélyük, arra pedig nincs teljes körű adat, hogy Vučić lett volna Orbán leggyakoribb tárgyalópartnere.

A munkáltatói oldal a 2026. október 20-i VKF-ülésen valóban 4 százalékos minimálbér-emelést ajánlott 2027-re, és ezt a bejelentett szja-csökkentéssel indokolta. A Magyar Szakszervezeti Szövetség erre azt válaszolta, hogy „az adócsökkentés a dolgozóké, nem a cégeké”, a magyar minimálbér pedig az Eurostat szerint a negyedik legalacsonyabb az EU-ban. Pontosítani kell viszont, hogy a 14 százalék a 2024-es megállapodásban 2027-re, gazdasági feltételekhez kötve szerepelt, nem az idei évre, a 4 százalék pedig első tárgyalási ajánlat, nem döntés.

A kormány 2026. október 19–20-án valóban bejelentette, hogy 2027-től 680 ezer forintos havi kereset alatt csökken az szja, és hogy az egymilliárd forint feletti vagyonrészre kétkulcsos vagyonadó jön. A 9 százalékos kulcs azonban csak a minimálbérig terjedő részre vonatkozik, nem minden 680 ezer forint alatti keresetre, és a vagyonadó a nettó vagyont terheli, nem a jövedelmet.

A 2027-es költségvetés 2026. október 19-i bemutatásakor bejelentett béremelések valóban elmaradnak a korábbi 20–25 százalékos vállalásoktól (szociális ágazat 17,8, nevelést-oktatást segítők nettó 21,5, közművelődés 10,7, egészségügyi szakdolgozók átlagosan 17, rendvédelem bruttó 15 százalék). A szakszervezetek többsége és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara dokumentáltan kevésnek, az ígéretektől elmaradónak nevezte őket, és a szakdolgozói bérkeret, 192 milliárd forint, valóban az 510 milliárdos egészségügyi többlet felét sem éri el. Árnyalja a képet, hogy a pedagógusoknak és a rendvédelemnek nem ígértek számszerű emelést, és a kulturális emelés „nullával egyenlő” voltát a tárca vitatja. Néhány reakció pedig nem igazolható: a rendőrszakszervezeti kommentelési felhívás, a szociális szakszervezet szó szerinti reakciója és az egyes névtelen hozzászólások.

A LyonMag-logós felvétel valóban 2026. október 17-én készült Lyonban: a 7. kerületi városháza előtt egy friss házaspár és egy tüntetőmenet közösen tapsolt. Az is igaz, hogy aznap Franciaországban 550–800 ezren tüntettek, és Olaszországban, Belgiumban, Portugáliában és Albániában is voltak tüntetések; Spanyolországban viszont ekkor a hetek óta tartó lakhatási sátortáborok folytatódtak, külön október 17-i megmozdulásról nem találtunk beszámolót.

Igaz, hogy Magyar Péter a francia zavargásokra a szigorú migrációs politikára hivatkozva reagált, és hogy a 2026. októberi francia, olasz és spanyol tiltakozások a drágaság, a lakhatás, a bérek és az oktatás miatt indultak, három különböző irányultságú kormány alatt; pontatlan viszont, hogy Spanyolországban nem volt erőszak, és nem ellenőrizhető, hogy az erőszak a helyi tiltakozási hagyományból fakad, illetve hogy a francia lapok miként írtak a tüntetők hátteréről.

Az uniós forrásokról szóló megállapodás és a hozzá kötött gyors jogalkotás valós: a kekvák megszüntetéséről szóló törvényt elfogadták, a csatlakozást az Európai Ügyészséghez jóváhagyták, a vagyonnyilatkozati és bizalmi vagyonkezelési ellenőrzéseket szigorították. 2026. október közepén azonban több lépés még nem zárult le: az egyetemi kekvák csak 2027-ben szűnnek meg, a politikusok vagyonosodási vizsgálatáról szóló törvényjavaslatról még nem szavaztak, a kormány szerint pedig az ügyészségi csatlakozás nem volt a források feltétele.

A 2026. októberi budapesti belgyógyászati válság hátterében a hivatalos közlések szerint is ápolóhiány és a szociális ellátórendszer hiányosságai állnak; a problémás betegek kisebbsége hajléktalan; a hajléktalanokról és az idősödő ápolói állományról mondottak nagyjából helytállnak; az viszont nem igaz, hogy a 2022-es szociálistörvény-módosítás után semmi nem történt: 2023-tól szakápolási központok nyíltak, igaz, csak az ágyak kis részével.

Igaz, hogy a Ruff Bálint vezette Miniszterelnökség 2026. október 14-én feljelentést tett egy 2021-es titkos kormányhatározat miatt, amelynek példányán kézírással Fellegi Tamás volt miniszter cégét jelölték meg ajánlattevőként, és a közel 3 milliárd forintos megbízást ez a cég kapta. Ez azonban feljelentés, vagyis gyanú: bűncselekményt hatóság még nem állapított meg, a Fidesz pedig vitatja a jogsértést.