Mit hazudnak?

Igaz, hogy a KDNP frakcióvezetője, Rétvári Bence 2026. október 16-ra, péntek délután 4 órára „fogolykiváltó” közös imát hirdetett a budapesti Belvárosi Templom altemplomába Hankó Balázsért, Bús Balázsért, Seszták Miklósért és Varga-Bajusz Veronikáért. A tízmilliárdos „elsíbolás” azonban egyelőre csak gyanú: vádemelés és ítélet nincs, az érintettek tagadnak. Az, hogy Seszták döntötte el, ki árulhat kávét a kisvárdai strandon, egy tiszás képviselő parlamenti állításán és egy helyi vállalkozó beszámolóján alapul, dokumentum nem igazolja.

Az állami gondoskodásból kikerültek a fiatal hajléktalanok között valóban erősen felülreprezentáltak, a hajléktalanok jelentős része dolgozik, és a józsefvárosi tüntetést valóban 2026. október 14-én, szerdán 17 órára hirdették meg a Horváth Mihály térre. A „több mint fele” arány azonban csak a 30 év alattiakra igaz, a 40 év alattiaknál nagyjából 40 százalék. Az utcai szerhasználók 70 százalékára vonatkozó számot egyetlen felmérés sem méri.

Igaz, hogy a rendőrök 2026-os béremelését a költségvetés helyzetére hivatkozva 2027-re halasztották, a szociális dolgozóktól a kormányfő türelmet kért, és hogy a szociális ágazatban a keresetek jóval az országos átlag alatt vannak. Pontatlan viszont, hogy a rendőrök általában az átlag alatt keresnek: ez a beosztott tiszthelyettesekre áll, a rendőrök átlagkeresetére nem. A vagyonadó bírálói, köztük Toroczkai László, pedig a hazai cégek versenyhátrányára figyelmeztettek, nem a gazdaság összeomlására.

Igaz, hogy a rendőrség 2026. október 12-én eltűntként kereste az X-Faktor október 10-i adásában szerepelt 15 éves makói lányt, aki még aznap előkerült, és az is, hogy az adás után sok sértő komment érte, az RTL pedig a nyári forgatás óta nem tartott vele kapcsolatot. Az viszont túlzás, hogy a magyar állam semmit nem tesz az online zaklatás ellen: van rá büntetőjogi tényállás, működik a médiahatóság bejelentési szolgálata, és törvényjavaslatot is terveznek.

Radics Gábort 2024. január 16-án 27 év után, azonnali hatállyal és végkielégítés nélkül bocsátotta el a szegedi ContiTech, 2026 októberében pedig jogerősen megnyerte a munkaügyi pert: helyre kell állítani a munkaviszonyát, és meg kell kapnia az elmaradt béreit. A ContiTech-cégek ellene és a szakszervezet ellen indított perei többségének kedvező kimeneteléről viszont szinte csak a szakszervezet és Radics beszámolói szólnak, az ítéletek nem nyilvánosak, és a nyolc perről közölt összesítés nem pontosan ugyanazokat az ügyeket számolja.

Az ukrán parlament 2026. október 12-én valóban elfogadta a kisebbségi oktatási törvényt, az elnök még aznap aláírta, és a tartalmáról szóló állítások helytállnak. A törvény csak a 11 pontos csomag oktatási részét rendezi, ez a keret pedig még az Orbán-kormány idején született. Hamis kép viszont, hogy az Orbán-kormány semmit nem tett volna, hogy a mostani kormány a gyorsított csatlakozás elleni vétóját oldotta volna fel, és hogy a betartásra egyáltalán nincs biztosíték.

Ez a poszt véleményt fogalmaz meg, ezért nem kap verdiktet.

Igaz, hogy a rendőrség 2026. október 12-én eltűntként kereste az X-Faktor október 10-i adásában szerepelt 15 éves makói lányt, aki még aznap előkerült, és az is, hogy az adás után sok sértő komment érte, az RTL pedig a nyári forgatás óta nem tartott vele kapcsolatot. Az viszont túlzás, hogy a magyar állam semmit nem tesz az online zaklatás ellen: van rá büntetőjogi tényállás, működik a médiahatóság bejelentési szolgálata, és törvényjavaslatot is terveznek.

Magyar Péter miniszterelnök 2026. október 12-én a parlamentben valóban azt mondta, hogy Fürcht Pál volt főügyész üzenetben leírta, mi történt, és a Rogán–Schadl–Völner-ügyben is tanúskodni fog, de ezt a konkrét vállalást csak a miniszterelnök beszámolója támasztja alá: Fürcht ügyvédje nyilvánosan csak általános nyilatkozattételi készséget jelzett. Kétirányú SMS-egyeztetést semmi nem igazol, és nem megállapított tény az sem, hogy Rogán Antal „kihúzatta magát” az iratokból. Schadl György és Rogán kabinetfőnöke közötti kapcsolatra a nyomozati iratok utalnak, a végrehajtók felügyelete viszont csak 2021 októberében került a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához, a vádbeli korrupció javarészt még az Igazságügyi Minisztérium felügyelete idején zajlott.

Magyar Péter miniszterelnök 2026. október 12-én a parlamentben valóban azt mondta, hogy Fürcht Pál volt főügyész üzenetben leírta, mi történt, és a Rogán–Schadl–Völner-ügyben is tanúskodni fog, de ezt a konkrét vállalást csak a miniszterelnök beszámolója támasztja alá: Fürcht ügyvédje nyilvánosan csak általános nyilatkozattételi készséget jelzett. Kétirányú SMS-egyeztetést semmi nem igazol, és nem megállapított tény az sem, hogy Rogán Antal „kihúzatta magát” az iratokból. Schadl György és Rogán kabinetfőnöke közötti kapcsolatra a nyomozati iratok utalnak, a végrehajtók felügyelete viszont csak 2021 októberében került a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához, a vádbeli korrupció javarészt még az Igazságügyi Minisztérium felügyelete idején zajlott.