Mit hazudnak?

Igaz, hogy a rendőrség 2026. október 12-én eltűntként kereste az X-Faktor október 10-i adásában szerepelt 15 éves makói lányt, aki még aznap előkerült, és az is, hogy az adás után sok sértő komment érte, az RTL pedig a nyári forgatás óta nem tartott vele kapcsolatot. Az viszont túlzás, hogy a magyar állam semmit nem tesz az online zaklatás ellen: van rá büntetőjogi tényállás, működik a médiahatóság bejelentési szolgálata, és törvényjavaslatot is terveznek.

A Tisza-frakció 2026. október 12-én valóban kivonta a parlamenti munkából Kaprinyák Tibort, az Élő Környezetért Felelős Bizottság alelnökét, amíg a frakció etikai bizottsága ki nem vizsgálja afrikai vadászfotóinak ügyét. Végleges döntés, például az alelnöki tisztségről, ekkor még nem született. A 140 éves erdőkről szóló állítás tömörítés: Kaprinyák 2025-ben a termőhelyükön álló tölgyesekről mondta, hogy 110–120 éves korban kellene kitermelni őket, és a 140 év fölötti tartásukat „vétek”-nek nevezte.

A bicskei gyermekotthonról 2026. október 8-án közzétett kormányzati jelentés és az ügy dokumentált előzményei alátámasztják, hogy az igazgató jelzések ellenére hosszú ideig a helyén maradt és állami kitüntetést kapott. Az is igaz, hogy Orbán Viktor 2002-ben kampányolt Vásárhelyi János egyesületének, Balog Zoltán közbenjárt a kegyelemért, és Orbán 2025-ben „rendben lévőnek” nevezte az állami gondoskodást. A jelentés azonban rendszerszintű kudarcot ír le, kormányzati szintű tudatos eltussolást nem állapít meg; a négy eltűnt aktáról csak szóbeli közlések szólnak; a hajléktalanokról szóló adat a 30 év alattiakra igaz; az utcai szerhasználók 70 százalékára pedig nincs mérési adat.

Igaz, hogy 2026. október 8-ig az aranykonvoj-ügy öt gyanúsítottja között három X. kerületi (kőbányai) rendőr van, Orbán Viktor és más politikus viszont nincs. Az azonban, hogy Orbán rendelte el az akciót, egyelőre egy volt főügyész állítása és másodkézből származó iratok következtetése, nem hatósági megállapítás. A rendőröket ráadásul nem az elfogás miatt, hanem egy valótlan tartalmú jelentés miatt gyanúsítják.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2026. október 7-én valóban gyanúsítottként hallgatta ki Magyar Péter miniszterelnököt lopás vétsége miatt, előre egyeztetett időpontban, őrizet nélkül, és október 12-én valóban először szólalt fel gyanúsítottként az Országgyűlésben. Ez azonban gyanúsítás, nem bűnösség: vádemelés és ítélet nincs, így a „(telefon)tolvaj” megnevezés lezárt tényként nem igaz, akkor sem, ha a miniszterelnök maga is gyakran bírói döntés előtt nevez bűnösnek fideszes politikusokat. A kamerás bizonyítékról, a kettős mércéről és a hallgatásról szóló állítások hamisak vagy nem igazolhatók.

A 28 százalékos adat valós, ha a nettó kereset reálértékére vonatkoztatjuk: a KSH szerint 2025-ben a teljes munkaidős dolgozók 28,1 százalékánál csökkent. A leggazdagabb 100 magyar vagyona viszont nem nagyjából 30, hanem 14 százalékkal nőtt egy év alatt. A kettő közötti ellentét így is fennáll, csak a vagyongyarapodás mértéke túlzó.

Igaz, hogy Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője 2026. október 6-án az aradi vértanúkhoz hasonlította az NKA-ügyben letartóztatott, Cegléden, Kecskeméten és Szegeden fogva tartott fideszes politikusokat, köztük Hankó Balázst és Bús Balázst. Seszták Miklóst azonban nem sorolta ide, mert őt Budapesten tartják fogva; az „öt bizonyítékcsoport” nem igazolható, a 11 milliárd és az 1079 eset pedig még csak gyanú, nem vád.

Igaz, hogy Bús Balázs 2024. február 15-én távozott az NKA alelnöki és az NKTK főigazgatói posztjáról, és az utóbbi megszűnésekor bruttó 31,875 millió forintot, valamivel több mint 16 havi illetményt kapott; az is igaz, hogy újra NKA-alelnök lett, és az ebben az időszakban hozott NKA-döntések miatt van letartóztatásban, de nem hat, hanem nyolc hónappal később nevezték ki újra.

Igaz, hogy a kormány és a főváros 2026. október 1-jei megállapodása a parkolást és a bevételét a kerületektől a fővároshoz vinné, és hogy a bevétel csak a rendszer működtetésére és a budapesti utakra fordítható. Hat belvárosi polgármester szerint ez 9 milliárd forintos kiesést jelent a kerületeiknek. A 64 százalékos átlagos költséghányad a főváros nem nyilvános táblázatából származik, és csak a fővárosi tulajdonú parkolóhelyek elszámolására vonatkozik: független adat szerint a teljes kerületi rendszerekben a költség nagyjából a bevétel fele. A 97,5 százalékos budai kerület nem azonosítható, más kerületi jogkörök elvonására pedig nincs forrás.

A madridi Maricarmen Abascal 2026. szeptember 23-i kilakoltatása, a szeptember 26-i „Ni una Maricarmen más” tüntetés, az utána felállított Puerta del Sol-i sátortábor, Pedro Almodóvar látogatása és a spanyol kormány keddi lakhatási döntése valós. Pontatlanság csak a részletekben van: az első éjszaka száznál több sátorban több száz ember táborozott, nem ezrek. Almodóvar szavai több mondatból összevont, kissé szabad fordításban terjednek, a kormány pedig nem törvényt, hanem két királyi rendeletet (decreto ley) fogadott el.