Mit hazudnak?

A 2022-es drága gázvásárlás mögött valós tények állnak, de a „focicsapatokra többet költött az MVM, mint a Paksi Atomerőműre" összevetés így nem áll meg: a cég a videóban is említett, tízmilliárdos hűtőszivattyú-projekthez mérhető szponzorációról van szó, miközben az erőműre több mint 265 milliárd forintos finanszírozási keret jut.

Igaz, hogy a szélerőművi tender nem támogatást oszt, hanem hálózati csatlakozási jogot, és a beruházásokat magántőke finanszírozza; a videó helyi juttatásokról szóló elemei viszont pontosításra szorulnak: a 25 százalék megfizetendő tulajdonrészre szóló vételi jog, a helyi hozzájárulások pedig pontozási vállalások, részletszabályaik még hiányoznak.

A poszt számai hűen követik a kormány szeptember 18-i saját közlését, de a 23 196 milliárd forintot úgy állítja szembe kórházakkal és iskolákkal, mintha az teljes egészében elvesztegetett pénz volna, holott ebben 35 évnyi üzemeltetés, fenntartás és útépítés ára is benne van — a „legsúlyosabb korrupciós ügy” minősítést pedig jogerős megállapítás nem támasztja alá.

A poszt KSH-számai (1,7 százalékos GDP-növekedés, 3,7 százalékos ipar, 1,9 százalékos szolgáltatások, 4,5 százalékos családi fogyasztás) helyesek, a kiemelt „2010 óta a legjobb teljesítmény” állítás azonban a saját grafikonon megnevezett mutatón nem áll meg, a „vártnál erősebb fordulat” és a családok jövőbe vetett bizalma pedig a legfrissebb adatokkal nem támasztható alá.

Az MFB 645 milliárd forintos tőkeemelése és a hozzá tartozó 1,8 milliárd eurós tervtétel dokumentumokkal igazolható, a felhasználási számok viszont egyelőre a miniszter bejelentéséből ismert tervek, és a poszt nem mondja ki, hogy uniós pénz még nem érkezett: a kifizetési kérelem szeptember 30-ig esedékes, a Bizottság csak azután értékel.

A visszaváltás, a 126 és a 101 milliárd forintos összeg, a négy EXIM-feljelentés és a gyanúk megnevezése forrásokkal igazolható, de az egyiptomi ügy 28,5 milliárdos veszteségét a poszt rossz szereplőhöz köti, és nem említi, hogy a visszaváltással az állami bankok jövőbeni kamat- és kezességidíj-bevételtől is elesnek.

A videó számadatainak túlnyomó része egyezik a KSH, a Pénzügyminisztérium és a GKI közléseivel, de a költségvetésről szóló legerősebb állítás rossz alapra vetít: a 91 százalék nem a 2026-os költségvetés, hanem az éves hiánycél elhasznált része, és a mérleg mellől kimaradnak a kedvezőtlen mutatók.

A tizenhárom pont döntő része dokumentumokkal igazolható, de az uniós milliárdok „hazahozását" a még folyamatban lévő kifizetés előtt közli késznek, az 1000 vállalatra csak saját közlés van, és a magyar üzemanyagár régiós előnye a poszt napján a legfrissebb uniós adat szerint a dízelnél már nem állt fenn.