2026. augusztus 30-án Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter személyes okokra hivatkozva jelentette be egy helyettes államtitkár lemondását. Panyi Miklós ezzel szemben működési zavarokról, elmaradó vagy késő döntésekről, a miniszter politikai meggyengüléséről és Stumpf Péter lehetséges utódlásáról írt; a miniszter ezt politikai találgatásként utasította vissza.
Augusztus 31-én…
Kelemen Ágnes - A fogyatkozó dunai víz nyomában Karintiában
Vízügyi államtitkár asszony ausztriai kalandjai kapcsán…
41725 hozzászólás · 32 megosztás
AI-elemzés
Félrevezető→megalapozatlan tény
A poszt fő földrajzi felvetése helytálló — Karintia vize a Dráván keresztül Paks alatt éri el a Dunát —, de a klagenfurti helyszínt bizonyíték nélkül tényként közli, a torkolatot Belgrádhoz teszi, felnagyítja a Dunáig mért távolságot, és „semmilyen vízügyi tapasztalatot” tagad, amit az államtitkár hivatalos életrajza részben megcáfol.
A Tisza-kormányt továbbra is a káosz jellemzi. 4,5 hónap után sem sikerült betölteni államtitkári pozíciókat.
Vagy lehet, a jelöltek sem olvasták az e-mailjeiket.
A felszólalás több eleme helytálló – tizenhárom kormányhivatal élén valóban nincs kinevezett vezető –, de a poszt szövege elhallgatja, hogy a hiányolt két államtitkári tisztség közül az egyiket két hete betöltötték, a másik kinevezését pedig a Magyar Közlöny két nappal a poszt előtt kihirdette, másnapi hatállyal.
A poszt grafikája igaz magra épül – közpénzes beszállító valóban vizsgálható és felügyelet alá vonható –, de a cég „kénye-kedve szerinti elvételét” állítja, miközben a törvény nem tulajdonelvonást, hanem három együttes feltételhez kötött, hatósági határozattal elrendelt, félévente felülvizsgálandó és bíróság előtt támadható átmeneti felügyeletet ismer.
A poszt azt kifogásolja, hogy az NVVH garanciák és bírói kontroll nélkül léphet fel közpénzzel kapcsolatba került magánvállalkozásokkal szemben. A szerző 2023. november 28-án, a Miniszterelnökség államtitkáraként a parlamentben a szuverenitásvédelmi törvényjavaslat mellett érvelt: a Szabad Európa egykorú tudósítása szerint azt mondta, a javaslat egyik célja éppen az, hogy megakadályozza és feltárja az „idegen, külföldi beavatkozási kísérleteket”. Az így megszavazott 2023. évi LXXXVIII. törvény 6. § (7) bekezdése kimondta, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nyilvánosságra hozott jelentésével szemben jogorvoslatnak nincs helye, a 8. § (2) bekezdése pedig azt, hogy a hivatal vizsgálati eljárása nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, és e tevékenységével kapcsolatban közigazgatási pernek nincs helye – vagyis ugyanaz a jogorvoslat-kizárás, amelyet a mostani poszt az NVVH-nál kifogásol. Az NVVH-nál a jogorvoslat hiánya csak a tényfeltáró vizsgálatra áll: a poszt által kifogásolt vállalati felügyelet hatósági határozattal jár, amely bíróság előtt támadható.
A miniszter idézett mondata valóban elhangzott, de nem külföldi cégekről, hanem arról szólt, hogy a szélerőművek nem állami, hanem magánberuházásból épülnek; a poszt ezer milliárdos „uniós szélerőmű-pénze” valójában a hálózatfejlesztésre szóló keret, a turbinákra uniós támogatás nem jár, és nyerteslista sem létezett a poszt idején.
A poszt „ellocsolásnak” nevezi a szélerőmű-programot, miközben annak szabályozási keretei az előző, fideszes kormány idején születtek. A kormány 2023. december 15-i közleménye szerint „a magyar gazdaság jövője a zöldenergia”, és az akkori kabinet jelentősen enyhítette a telepítés feltételeit: a védőtávolságot 700 méterre csökkentette, megszüntette a pályáztatási követelményt, valamint a szélerőművi engedélyszám- és teljesítménykorlátot, bevezette a könnyített térség intézményét legfeljebb 50 napos engedélyezési határidővel, és a 330 MW-os szélkapacitás megháromszorozásával számolt 2030-ra. A biztosítékszámításhoz ma is használt 406 millió forint/MW-os szélerőművi benchmarkot a 14/2024. (I. 31.) Korm. rendelet melléklete rögzítette, Orbán Viktor aláírásával.
2026 júliusának végén a Duna rekordalacsony vízállása miatt fokozatosan visszaterhelték a Paksi Atomerőmű blokkjait: július 27-én mínusz 106 centiméteres rekordot mértek Paksnál, augusztus 2-tól pedig már csak a 2. blokk egyik turbinája termelt, körülbelül 240 megawattal. A teljes leállásra végül nem került sor. A rendszerirányítás fogyasztáscsökkentést kért, a kormány augusztus 1-jén rendeletben…
Ne számítsunk a tiszásoktól választ arra, amire nincs válasz.
‼️A tiszás kormány alkalmatlansága miatt minimálbérből családok gyermekei nem kapják meg az iskolakezdési támogatást, miközben milliókat…
A poszt magja igaz — az egyszülős jogcímnél nincs jövedelemkorlát, a minimálbéres kétszülős családok jellemzően kimaradnak —, de a keretezés elhallgatja, hogy a kizárás csak akkor áll, ha a gyermek egyik másik jogcímbe sem tartozik, és hogy a szerző frakciója megszavazta a törvényt.
A poszt azt kifogásolja, hogy a jövedelmi helyzetre tekintet nélkül járó támogatás nem követi a rászorultsági elvet. Ugyanez a frakció a 2026. július 21-i parlamenti vitában — az MTI-beszámoló szerint — épp azt indítványozta, hogy az iskolakezdési támogatás „alanyi jogon, gyermekenként járjon, vagyoni, jövedelmi helyzettől függetlenül", és egy összegben; vagyis a saját javaslatuk a magas jövedelmű szülőkre is kiterjesztette volna a juttatást. A frakciószövetség július 22-i közleménye maga rögzíti, hogy támogatta a bevezetést, a törvényt pedig az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el — ez a posztból nem derül ki.
A poszt számítási magja helytálló – a bemutatott minimálbéres családok a jövedelemvizsgált jogcímen valóban kimaradnak –, de a kategorikus „nem jogosultak” állítás elhallgatja a rendelet további hat jogcímét, a 330 ezer forintos szám pedig nem a jogszabályi minimálbér.
A poszt azt kifogásolja, hogy egy minimálbéres, több gyermeket nevelő kétszülős család kimarad a támogatásból, vagyis a jövedelemvizsgálaton túli, bővebb jogosulti kört kér. Ugyanez a politikai oldal kormányon a Gyvt. 20/A. §-a szerinti augusztusi és novemberi pénzbeli támogatást tartotta fenn erre a célra, amely kizárólag a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult – tehát ugyanazon a jövedelemhatáron belüli – gyermekeknek jár, összege pedig az előző Országgyűlés által elfogadott 2026. évi költségvetési törvény 69. §-a szerint gyermekenként és alkalmanként 6000, hátrányos helyzet esetén 6500 forint. A most kritizált konstrukció ugyanezekre a gyermekekre 100 000 forintot ad. A Fidesz–KDNP frakciószövetség saját, 2026. július 22-i közleménye szerint egyébként támogatta a bevezetést, és a jogosulti kör bővítését kérte; ezt a posztban nem említi.
Karigeriék budapesti lakásügynöksége 2,5 év alatt - figyelem! - 54 (!!!) ingatlant vont be a fiatalokat segítő bérlakás projektbe. Eközben az Otthon Start Program egy év alatt Budapesten több, mint tízezer fiatalnak…
Az 54 lakás és a budapesti Otthon Start-nagyságrend külön-külön helytálló, de a poszt két össze nem mérhető eszközt — egy fővárosi bérlakás-közvetítést és egy központi költségvetésből támogatott hitelprogramot — állít egy sorba, és elhallgatja, hogy az ügynökségre szánt 3 milliárd forintos uniós felhívást a korábbi kormány idején nem írták ki.
A poszt azt találja „elképesztőnek és nevetségesnek", hogy a Fővárosi Lakásügynökség ilyen kis léptékben működik, miközben a bővítés uniós fedezetét a szerző saját kormányzati időszakában nem hívhatta le a főváros: a főpolgármester 2025. március 31-i, a Fővárosi Közgyűlésnek adott interpellációs válasza szerint a lakásügynökségi modellre szánt 3 milliárd forintos TOP Plusz 5.1.3 felhívást az irányító hatóság addig nem tette közzé, ezért a főváros saját forrásból kezdte finanszírozni a lakbérkedvezményt. A Népszava 2026. augusztus 23-i cikke szerint a támogatási szerződést a kormányváltásig nem írták ki, és a felhívás megjelenését a Tisza-kormány ígérte meg a városvezetésnek. Panyi Miklós 2026. április 12-ig a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára volt.
A dízelár emelkedése tény, de a poszt agrár-„mérlege” elhallgatja, hogy az ukrán importtilalom május 23-tól újra hatályban van, hogy 106 milliárd forint támogatási előleget hoztak előre 150 ezer gazdálkodónak, és hogy a KSH szerint az élelmiszerárak júliusban éves alapon csökkentek.
A poszt a „hergeléssel követelt” 480 forintos üzemanyagárhoz méri a mai dízelárat, miközben ez a szint a szerző pártja kormányának intézkedése volt: az Index és a HVG 2026. március 3-i beszámolója szerint 2021 novemberében az Orbán-kormány maximálta 480 forintban a benzin és a gázolaj literárát, majd 2022 decemberében – benzinhiány és kútbezárások után – maga vezette ki. A kivezetést követő napon a gázolaj átlagára a HVG szerint 681 forint volt, a Mol bejelentett ára az Index szerint 699 forint, vagyis magasabb, mint a videóban kifogásolt mostani 680 forint. Ugyanez az oldal a védett árat csak 2026 márciusában, a választás előtt vezette be, 595, illetve 615 forintos szinten.
Eredeti megnyitása
