Mit hazudnak?

A Tisza-kormány őszi adóintézkedéseinek fő számai helytállnak, és a dohányadó novemberi emelése, valamint a védett üzemanyagár június végi kivezetése is valós, de a kata és a vagyonadó még egyeztetésre bocsátott tervezet, és a terhek szűk kört érintenek; az IMF október 8-i ajánlásai (progresszívebb szja, magasabb társasági adó, szűkebb kedvezmények) nem kormánydöntések; a 642, illetve 709 forintos üzemanyagár magas, de nem rekord; az pedig nem igaz, hogy a választási ígéretekből semmi nem valósult meg.

A KSH szerint 2026 augusztusában igen alacsony bázisról 8,7 százalékkal nőtt az ipari termelés. A növekedést főként néhány, még az Orbán-kormány idején eldöntött nagyberuházás húzza: a BMW, a Mercedes és az elektronikában a komáromi Foxconn. A Szijjártó Péternek tulajdonított 2305 beruházás és 187 ezer munkahely a HIPA 2014–2025-ös összesítése, de ezek vállalt, nem már létrejött munkahelyek. Nem igaz, hogy a fiatalok munkanélkülisége rekordmagas: a 16,5 százalékos ráta 2024-ben is magasabb volt. Az sem igaz, hogy a Tisza éppen a mostani húzóberuházásokat támadta volna. A gyengélkedő ágazatok visszaesését pedig az adatok jórészt nem a kormánypolitikával magyarázzák.

A Határtalanul! program 2026/2027-es tanévi pályázatának keretösszege valóban 2 milliárd forint, szemben az előző kiírás 9,8 milliárdjával, és arányosan számolva ez nagyjából 10 ezer diák utazását fedezheti a korábbi évi 50 ezer helyett; a 2026-os költségvetési sor nagy részét azonban még az előző kormány 2025-ös kiírása kötötte le, a „több jut a genderre” állításnak pedig nincs azonosítható költségvetési alapja.

Igaz, hogy az NRK 2026. október 3-án kritikus riportban írt Magyar Péter és a Tisza-kormány sajtókezeléséről, és hogy a miniszterelnök a beszámolót „mesének”, majd „hazugságokkal telinek” nevezte, sőt azt írta, a riporter „elismerte, hogy hazudtak”; ezt az NRK külügyi szerkesztője kommentben visszautasította. A riporter csak azt pontosította, hogy egy nem garantált, ülés előtti kérdezési lehetőségről volt szó, és a stábot az NRK beszámolója szerint sem zavarták el a Parlamentből: maguk távoztak.

2026 októberének elején valóban sok pedagógus kapott kevesebb fizetést, mint egy hónappal korábban, de ennek oka nem az, hogy a Tisza-kormány elvette volna a 2025 szeptemberében, teljesítményértékelés alapján megállapított illetményemelést: ezt az emelést jogszabály védi, a tankerületi iskolákban ki is fizették, lenullázást a szakszervezetek csak egyetlen Pest megyei református iskolából jeleztek, a csökkenéseket pedig egyszeri előző havi tételek, a túlmunka későbbi elszámolása és más bérezési okok magyarázzák.

Hortay Olivér 2026. október 5-én valóban benyújtotta a T/789. számú törvényjavaslatot, amely kötelező, személyre szóló, előzetes tarifatájékoztatást írna elő. Az is igaz, hogy 2023 és 2025 között az MVM a rezsiév fordulóján, augusztus 1-jén bejelentette, hogy a következő évben változatlan feltételekkel és áron szolgáltat, 2026-ban viszont ilyen közlést nem találtunk. A javaslat azonban évenként határidőt szab, nem mondja ki szó szerint, hogy év közben tilos a módosítás, és a kedvezményes tarifákat október elejéig egyetlen rendelet sem változtatta meg.

Igaz, hogy az Országgyűlés honlapján Csatári Ernő tiszás képviselő legmagasabb végzettségeként „egyetem” szerepelt, pedig diplomája nincs, 2025 óta egyetemi hallgató. Igaz az is, hogy a Kisfaludy-támogatása miatt 2026 márciusa óta nyomozás folyik költségvetési csalás gyanújával. Önéletrajza viszont „folyamatban” lévő tanulmányként jelöli az egyetemet, ő maga adminisztrációs hibára hivatkozik, így a szándékos diplomahamisítás nem bizonyított. A nyomozásban pedig nincs gyanúsítotti státusza, és mentelmi joga sincs felfüggesztve.

A Fidesz jelöltje, Czakó Sándor Imréné valóban 70,61–29,39 százalékkal (185–77 szavazattal) nyerte meg a nagykátai 5. számú választókerület 2026. október 4-i időközi választását, 263 szavazó mellett. A vesztes Krámli Józsefet azonban egy helyi egyesület indította, és csak a helyi Tisza Szigetek támogatták, a Tisza Párt hivatalosan nem. Az áprilisi „52–39-es Tisza-előny” pedig nem ennek a körzetnek az eredménye: ez egy másik nagykátai szavazókör, a 002-es száma. Az időközivel azonos határú szavazókörben áprilisban is a Fidesz vezetett, 50,00–41,76 százalékkal.

Az autópálya-koncesszió időrendje, a kormány díjszámai és az MKIF 2023–2025-ös, mintegy 700 kilométeres burkolatfelújítása nagyrészt helytállnak. Nem igaz viszont, hogy a 2023-as módosítással az állam minden kockázatot átvállalt. Az ötévesnél fiatalabb burkolatok arányának 25-ről 66 százalékra emelkedését csak a koncesszor saját közlése támasztja alá. A kormány pedig nem azt állította, hogy a cég semmilyen munkát nem végzett: a kritika a túlárazásra és az új utak elmaradására vonatkozott.

Igaz, hogy Vitézy Dávid 2026. október 1-jén úgy mutatta be az M1-es 2+2-es forgalmi rendre való átállást, mint a kormány MKIF-nek szóló felszólításának eredményét, pedig a koncesszor ezt már 2026 februárjában szeptemberre, júliusban 2026 őszére tervezte, és az átállás már a miniszter megszólalása előtt, aznap hajnalban elkezdődött. A kormány valóban a teljes koncesszió megszüntetésén dolgozik, az M1-es munkák elvételéről azonban nincs döntés, és az sem igazolható, hogy a bővítés „egészen biztosan” évekig elhúzódna.