Mit hazudnak?

A pénzügyminiszter valóban bejelentette, hogy 2027 januárjától sávosan emelik a 146 ezer forint alatti nyugdíjakat, és a 146 ezer forint fölötti nyugdíjak ebből a pluszból kimaradnak. A sávokat azonban a szokásos januári, inflációkövető emelés után alkalmazzák, ezért a 146 ezer forintos nyugdíj sem marad változatlan. A sávos plusz senkit nem emel 146 ezer forint fölé, így a kimaradókat a kedvezményezettek nem előzik meg.

A közmédia ideiglenes vezetése valóban csoportos létszámleépítést jelentett be 2026. október 2-án, és a dolgozóknak küldött tájékoztatás szerint a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása is lehet a felmondás indoka; ez azonban a Munka törvénykönyvében rögzített, általános felmondási ok, így nem bizonyítja, hogy politikai alapon bocsátanak el, a „Tisza támogatása szükséges feltétel” mondatnak pedig nincs független megerősítése.

A dízeltámogatás első, szeptember 30-i részletét a pénzügyminiszter közlése szerint 858 ezer jogosultnak utalták vagy kézbesítették, a rendelet pedig minden jogosultnak év végéig előírja a folyósítást, a január 1. után autót szerzőknek október 30-án két részletben. Közben az utalási szabály miatt a pénz egy része nem a jogosult saját számlájára érkezett: benzines, elektromos és autó nélküli emberek is kaptak 5000 forintot, jogosult dízelesek egy része pedig nem. A kimaradásért nem Kapitány István felel, mert a jogosultságot a NAV állapítja meg.

A dízeltámogatás első, szeptember 30-i részletét a pénzügyminiszter közlése szerint 858 ezer jogosultnak utalták vagy kézbesítették, a rendelet pedig minden jogosultnak év végéig előírja a folyósítást, a január 1. után autót szerzőknek október 30-án két részletben. Közben az utalási szabály miatt a pénz egy része nem a jogosult saját számlájára érkezett: benzines, elektromos és autó nélküli emberek is kaptak 5000 forintot, jogosult dízelesek egy része pedig nem. A kimaradásért nem Kapitány István felel, mert a jogosultságot a NAV állapítja meg.

2026. október 1-jétől legkésőbb december 31-ig valóban lezárták az Országház körüli sávot, de ez nem új korlátozás, és nem az egész Kossuth teret érinti: a Készenléti Rendőrség az Országgyűlési Őrség beolvadása miatt adta ki újra azt az intézkedést, amelyet 2013 óta negyedévente megújítanak, ugyanarra a néhány méteres sávra és a garázslehajtókra. Az a terjedő állítás, hogy a korlátozás az egész térre vonatkozik, vagy hogy Magyar Péter új, harmadik gyülekezési tilalmat vezetett be, téves. Hamis viszont az is, hogy a félreértést Schiffer András indította el: Schiffer jogkorlátozásnak nevezte az intézkedést, de a teljes tér lezárásáról nem írt, a hírt pedig már előtte közölte az MTI.

A Budapesti Ügyvédi Kamara 2026. szeptember 30-án valóban elvi éllel elítélte a védők törvénytelen megfigyelését, és Sesztákot hétfőn valóban az NVVH vette őrizetbe, de hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal célzottan megfigyelte volna Seszták védőjét, azt csak a védő saját beszámolója támasztja alá: a kamara sem az NVVH-t nem nevezte meg, sem a megfigyelést nem kezelte bizonyított tényként, a hivatal elnöke pedig később azt mondta, hogy Sesztákot még az ügyészség idején figyelték, az ügyvédjét külön nem.

Az autópálya-koncesszió időrendje, a kormány díjszámai és az MKIF 2023–2025-ös, mintegy 700 kilométeres burkolatfelújítása nagyrészt helytállnak. Nem igaz viszont, hogy a 2023-as módosítással az állam minden kockázatot átvállalt. Az ötévesnél fiatalabb burkolatok arányának 25-ről 66 százalékra emelkedését csak a koncesszor saját közlése támasztja alá. A kormány pedig nem azt állította, hogy a cég semmilyen munkát nem végzett: a kritika a túlárazásra és az új utak elmaradására vonatkozott.

A megosztott tiszás szavazás és Schummer Orsolya Csézy Erzsébet gépén történt gombnyomása igazolt, de a Magyar Péternek tulajdonított utasítás, az igenből nemre átírás, a kölcsönös vagy ismétlődő helyettes szavazás és az érintettek magyarázatának valótlansága nem bizonyított, Kispál Ferenc 2007-es lemondásából pedig nem következik kötelező lemondás.

A 2026. szeptember 27-i francia szenátusi választásról szóló állítások nagyrészt helytállók: a Nemzeti Tömörülés rekordot ért el, szenátorainak száma háromról tizenkettőre nőtt, és az UDR-rel közösen először alakíthatott 15 fős frakciót, Le Pen pedig valóban „történelmi győzelemnek” nevezte az eredményt; az UDR-nek tulajdonított három új hely azonban csak a magyar hírügynökségi összesítésben szerepel, a francia beszámolók szerint kettőt nyert, a 15. tag pedig egy csatlakozó szenátor. Az MTI-nek tulajdonított „szélsőjobboldali előretörés” fordulat nem szó szerinti idézet, és arra sincs forrás, hogy a hírügynökséget a miniszterelnök irányítaná.

A Mandiner állami átvétele és finanszírozásának leállítása, Schmidt Mária menesztése, a Terror Háza bezárása, a kiállítás felülvizsgálata és az Alapjogokért Központ ügyében tartott kutatás valós, de a Mandiner tartalmai szeptember 10. óta ismét elérhetők, a múzeum szeptember 22-én változatlan kiállítással újranyitott, a vádak „nyilvánvaló alaptalanságáról” pedig nincs döntés.