Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása680 körül van a dízel és 600 felett a benzin átlagára(!). Már régen vissza kellett volna hoznia Kapitány Istvánnak a 615, illetve 595 forintos ársapkát. Olcsóbb lehetne egyes kutakon a védett árnál, de drágább sehol!…
Eredeti megnyitásaSzombathely, Oladi plató❗️ Az itt élő családok a bőrükön érzik, hogy a Tisza-kormány mindenkit átvág és egyetlen ígéretét sem tartja be!
Eredeti megnyitása❗️BELSŐ LÁZADÁS, REPEDEZIK A TISZA EGYSÉGE❗️ Már az ÁVH elnökének megválasztása kapcsán is látszott és az…
Eredeti megnyitása❗️A kormány cserbenhagyta az azbeszttel szennyezett települések lakóit! Nem vár tovább Szombathely, döntött a közgyűlés! A város…
Eredeti megnyitásaMegint elmarad a parlamenti ülés! Nem tudott törvényjavaslatot írni a Tisza, és a közmédiát irányító testületbe sem tudtak tagokat jelölni, így róluk sem tudunk szavazni…
Az augusztus 31-i ülés valóban elmaradt, és a Tisza tényleg nem állított határidőre jelöltet a közmédiatestületbe, de az „egyetlen törvényjavaslatot sem tudtak írni” keret hamis: a kormány augusztusban négy törvényjavaslatot nyújtott be, egyet közülük három nappal korábban el is fogadott a Ház.
A poszt a parlamenti munka elmaradását veti a kormánypárt szemére. A szerző pártja ugyanebben a parlamenti ciklusban maga is több ülésnapról maradt távol: az MTI 2026. július 13-i tudósítása szerint a Fidesz és a KDNP frakciója frakcióülési döntés alapján bojkottálta az Országgyűlés teljes aznapi ülését, ehelyett Antall József sírját koszorúzta meg; július 21-én Bóka János azzal magyarázta a távolmaradást, hogy „a parlamentben folytatódik a színjáték, ebben a Fidesz-KDNP nem vesz részt”; július 27-én pedig a két frakció kivonult az ülésteremből, és a tudósítás szerint az interpellációkat is kihagyta. A távolmaradásoknak politikai indoka volt, de a mérce ugyanaz: az ülésen való munkavégzés.
Eredeti megnyitásaA Tisza és Magyar Péter körül MINDEN KAMU! Természetesem az is, hogy széles társadalmi egyeztetés után írnak majd egy új…
A poszt lezárt tényként állítja, hogy az új alkotmány már elkészült és a közvetlen elnökválasztás eldöntött kérdés – erre nincs forrás, a Tisza frakcióvezető-helyettese tíz nappal korábban épp azt mondta, hogy nincs végleges döntés.
A poszt azt kéri számon, hogy a széles társadalmi egyeztetésre épülő alkotmányozás ígérete színjáték. A szerző pártja, a Fidesz–KDNP 2011-ben úgy alkotta meg az Alaptörvényt, hogy a szöveget kormánypárti képviselők nyújtották be 2011. március 14-én, a parlament április 18-án elfogadta, és az elfogadást nem követte népszavazás; az Európa Tanács Velencei Bizottsága 2011. június 20-i véleményében kifejezetten az átláthatóság hiányát, a többség és az ellenzék közötti párbeszéd gyengeségét, az elégtelen nyilvános vitát és a nagyon szűk időkeretet kifogásolta a folyamatban. Ehhez képest a Fidesz–KDNP 2026. július 6-i sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely tíz hónapos folyamatra és 920 ezer résztvevőre hivatkozott, és épp az egyeztetés rövidségét rótta fel a mostani kormánynak.
Eredeti megnyitásaJövő héten megint szünet lesz a parlamentben, mert egyetlen törvényjavaslatot sem tudott megírni a kormány, illetve a Tisza-frakció. ABSZOLÚT KŐPROFI🙉
Igaz, hogy a jövő héten (augusztus 31. – szeptember 6.) nem lesz plenáris ülés, de a házelnöki közlemény szerint ennek oka a közmédia-testületi választás egyhetes elhalasztása, nem a törvényjavaslatok hiánya: a kormány augusztus 17-én három törvényjavaslatot is benyújtott, és a héten több bizottság — köztük két vizsgálóbizottság — ülésezik.
A poszt azt kifogásolja, hogy egy héten nincs plenáris ülés a nyár végén. Az Országgyűlés hivatalos statisztikája szerint a Fidesz-KDNP kétharmados többségével működő parlamentben a nyári időszakban (június 16. – augusztus 31.) a 2014–2018-as ciklus négy nyarán összesen 13 ülésen 16 ülésnap, a 2018–2022-es ciklus négy nyarán 14 ülésen 32 ülésnap volt — vagyis évente néhány ülésnap, augusztusban jellemzően egy sem. A Portfolio 2026. augusztus 19-i beszámolója szerint ezzel szemben a Tisza-kormány hivatalba lépése után „a megszokott nyári parlamenti szünet idén elmaradt”, a Népszava augusztus 14-i cikke pedig 23 ülésnapot számolt az Országgyűlés május 9-i megalakulása óta. A mostani számonkérés mércéje tehát szigorúbb, mint amit a szerző pártja kormányon a saját ülésezési rendjével teljesített.
Eredeti megnyitásaItt a lényeg! Magyar Péter szuperhivatala, az új ÁVH féktelen ámokfutásba kezd hamarosan az Unger Anna nevű politikai komisszár vezetésével!
Az NVVH lehallgatási és titkos informátori jogkörei a poszt napján még nem voltak hatályosak – a törvény szerint 2026. szeptember 27-én lépnek életbe, akkor is bírói engedélyhez és meghatározott bűncselekményi körhöz kötve –, a cégek felügyelet alá vonása pedig több együttes feltételhez és bírói felülvizsgálathoz kötött hatósági eljárás.
A poszt és a hozzá tartozó videó központi kifogása, hogy az NVVH érdemi bírói kontroll és jogorvoslat nélkül vizsgálódhat, lehallgathat és építhet informátori hálózatot. Ugyanennek a pártnak a frakciója nyújtotta be és fogadtatta el 2023. december 12-én a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvényt (140 igen, 50 nem), amelynek 6. § (7) bekezdése kimondta, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nyilvánosságra hozott jelentésével szemben „jogorvoslatnak nincs helye", 8. § (2) bekezdése pedig azt, hogy a hivatal vizsgálati eljárása nem hatósági eljárás, és azzal kapcsolatban közigazgatási pernek nincs helye – vagyis pontosan az a szerkezet, amelyet most az NVVH-nál kifogásolnak. A Fidesz akkori saját közleménye üdvözölte a hivatal létrehozását, 2026. június 30-án pedig a frakció nem támogatta a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló javaslatot. Az NVVH-nál ehhez képest a jogkorlátozó intézkedéseknél – a bírságnál és a cég felügyelet alá vonásánál – a végleges törvény bírói felülvizsgálatot és azonnali jogvédelmet biztosít, miközben a közvagyonvédelmi vizsgálattal szembeni közigazgatási per kizárása fennmaradt.
Eredeti megnyitásaNem az a botrány, ahogy az ÁVH vezetőjét kiválasztották. Az a botrány, hogy 2026-ban Európában felállítanak egy új ÁVH-t, akinek bárki az áldozatává válhat.
A poszt az augusztus 28-án vezetőt kapott vagyonvisszaszerzési hivatalt az ÁVH-val azonosítja, és olyan jogköröket tulajdonít neki (bárki lehallgatása, besúgóvá kényszerítés, cégek önkényes elvétele), amelyeket a kihirdetett törvény szövege nem támaszt alá.
A poszt és a hozzá tartozó videó fő kifogása az érdemi eljárási garanciák és a külső bírói kontroll hiánya. Ugyanezt a megoldást – a hivatal vizsgálatával szembeni jogorvoslat kizárását – a szerző pártja kormányon maga alkalmazta a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál: a Magyar Helsinki Bizottság 2026. június 30-i állásfoglalása szerint az NVVH-tervezet jogorvoslat-kizáró megoldása „hasonlóan elfogadhatatlan, mint amit a rossz emlékű Szuverenitásvédelmi Hivatalnál alkalmazott a Fidesz”. A mostani kifogást a Fidesz frakcióvezetője 2026. augusztus 28-án fogalmazta meg a parlamentben és a frakció közleményében, alkotmánybírósági indítvány bejelentésével.
Eredeti megnyitása“Féljetek csak!” - fenyegetőzött Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, miközben az új ÁVH felállítását ünnepelte a Tisza a parlamentben. Lehet is félnivalójuk a magyar embereknek! Bárki az ÁVH…
A posztban idézett minisztermondat kizárólag egy ellenzéki képviselő visszaidézéséből ismert, és a poszt szövege („Féljetek csak!”) egyetlen egykorú beszámoló szövegével sem azonos; a „Tisza az új ÁVH felállítását ünnepelte” keret pedig az augusztus 28-i ülésnapról hamis képet ad.
A poszt fő vádja az, hogy jogorvoslat és garanciák nélküli, félelmet keltő hivatal jött létre — a szerző pártja azonban kormányon maga alkotott ilyen szabályt. A Fidesz–KDNP-többségű Országgyűlés 2023. december 12-én fogadta el a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvényt, amelynek 6. § (7) bekezdése kimondta, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nyilvánosságra hozott jelentésével szemben „jogorvoslatnak nincs helye”, 8. § (2) bekezdése szerint pedig a hivatal vizsgálati eljárása nem hatósági eljárás, és e tevékenységgel kapcsolatban „közigazgatási pernek nincs helye” — miközben a hivatal bármely szervezettől és személytől adatot, iratot és felvilágosítást kérhetett. Ma ugyanez a tábor éppen a bírói kontroll és a jogorvoslat hiányára hivatkozva nevezi ÁVH-nak az NVVH-t: Bóka János frakcióvezető szerint „az a hivatal, aminek az eljárásában nincsenek érdemi eljárási garanciák… az az új ÁVH”.
