Mit hazudnak?

Merkely Béla 2026. november 5-én valóban bejelentette, hogy 2027. január 1-jével lemond a Semmelweis Egyetem rektori posztjáról, és Magyar Péter ezt valóban a felsőoktatási „tisztítótűz” részének nevezte. Az „elüldözés” azonban erősebb a dokumentáltnál: formálisan saját lemondásról van szó, amelyet Merkely az új kuratóriummal kialakult bizalmi nehézségekkel indokolt, és a klinikaigazgatói, illetve orvosi munkájáról nem mondott le.

Az az álláspont, hogy a világpolitikai „nagytérrendet” alkotó három nagyhatalmi „test” közül kettőnek kiszámítható a mozgása és az érdeke, az Egyesült Államok iránya viszont nagyrészt ismeretlen, és ezt az amerikai belpolitika, elsősorban a választások döntik el.

2026. november elején a tények szerint van új legfőbb ügyész: az Országgyűlés november 3-án választotta meg Fejes Pétert, aki november 4-én lépett hivatalba. A NAV és az NVVH ténylegesen eljár az ügyekben, és a bíróságok helybenhagyták, majd október 28-án meghosszabbították Hankó Balázs és Seszták Miklós volt miniszterek letartóztatását; mindketten továbbra is gyanúsítottak, nem elítéltek.

Tanács Zoltán korábbi munkahelye, az IFUA Horváth & Partners valóban kapott állami megbízásokat, 2021-ben például 12 millió forintos keretösszegű tanácsadást az egyetemi modellváltás támogatására. Hogy a miniszter személyesen díjat kapott volna „a kekvák kialakításáért”, azt egyetlen névtelen forrás állítja. Dokumentum nem köti őt személyesen a munkához, a több milliárdos összegek pedig konzorciumok teljes keretei.

Az ÁBTL főigazgatója 2026. november 5-én valóban elismerte, hogy Lezsák Sándoron kívül további 163 megfigyelt neve kerülhetett tévesen a hálózati személyek nyilvános adatbázisába, a hibát informatikai problémával és rövid feldolgozási idővel magyarázta, és az adatokat eltávolították; a lemondásról, a Lezsák család bírósági lépéseiről, a Fidesz követeléseiről és Magyar Péter bocsánatkéréséről szóló állítások is pontosak; a kormányzati határidőnyomás viszont következtetés, és nem igazolt, hogy az 1956 után elítélt dr. Kálmán János a tévesen közzétett 164 név között lett volna: ezt kizárólag egy fideszes képviselő családi beszámolóra épülő közlése állítja, a levéltár a nevekről nem adott tájékoztatást.

Igaz, hogy a kormány törvényjavaslatot nyújtott be az árrésstop kivezetéséről, és hogy az Európai Bizottság emiatt az uniós bíróság elé vitte Magyarországot, de félrevezető egyes termékek kiugró, 50–60 százalékos árcsökkenéséből arra következtetni, hogy a kivezetés családok százezreinek hatalmas csapás lesz: a kormányzati közlések szerint is átlagosan 16–19,6 százalékkal csökkentek az árak, a jegybank pedig csak 0,3–0,4 százalékpontos egyszeri inflációs hatást vár a kivezetéstől, rekord üzemanyagár pedig nincs.

Ruff Bálint nem ismerte be, hogy szándékosan keverték össze a tetteseket az áldozatokkal: a 2026. szeptember 2-i mondata arról szólt, hogy a nyilvános hálózati nyilvántartás nem tesz különbséget a zsarolással és az önként beszervezett ügynökök között, a megfigyeltek, köztük Lezsák Sándor neve pedig november 4-én az ÁBTL közlése szerint adatfeldolgozási hiba miatt került az adatbázisba.

Igaz, hogy Orbán Anita és Marco Rubio október 27-re tervezett washingtoni találkozóját amerikai kérésre a hét második felére halasztották, és hogy az amerikai fél az új időpontot nem erősítette meg. Rubio október 28-i nyilvános programjában sem szerepelt a találkozó, a program szerint pedig Trumppal Ohióba utazott volna. Ezt a tervet azonban aznap délután visszavonták. A keddi találkozót nem lemondták, hanem elhalasztották, és a miniszter aznapi programjában a DFC-vel folytatott tárgyalás is szerepelt.

A 9 milliárd forint a Fővárosi Törvényszék 2026. október 28-i közleményéből származik: eszerint a nyomozók Seszták Miklós lakóhelyén üres páncélszekrényeket találtak, amelyekben a rendelkezésre álló adatok szerint ennyi készpénzt tartott, és amelynek elrejtéséről a kihallgatása előtt gondoskodhatott. A pénz tehát nem került elő, és a megállapítás egy nem végleges letartóztatási végzés indoklásában szerepel, nem ítéletben; a 450 kilogramm húszezresekkel és az MNB szerinti nagyjából 1 grammos bankjegytömeggel számolva helytálló; Seszták pedig KDNP-s, és jelenleg is képviselő.

Az EP LIBE-bizottságának küldöttsége 2026. október 26–28. között valóban Budapesten járt. Dicsérte a reformokat, de további lépéseket sürgetett az alkotmányban, a családvédelmi szabályokban, az LMBTQ-témájú könyvek korlátozásában és a jogi nemváltoztatás terén, és a hetes cikkes eljárás lezárásáról sem döntött. Ez azonban egy pártokon átívelő parlamenti delegáció értékelése, nem uniós döntés. A „nem elég” válasz pedig az LMBTQ-jogokról szólt, nem a kormány összes intézkedéséről.