Mit hazudnak?

Mráz Ágoston interjújának tartalma, Hann Endre reakciója és a 2022-es Publicus (47–47) és Republikon (49–46) mérések, valamint a hivatalos 54,13–34,44 százalékos listás eredmény pontosan szerepel. Az összevetés két dolgot nem mond ki: 2022-ben minden intézet, a Nézőpont is jelentősen túlbecsülte az ellenzéket, Hann vádja pedig nem a mérési hibára vonatkozott, hanem arra, hogy a Tisza-előnyt mutató adatot nem hozták nyilvánosságra.

A három felsorolt ügy alapja valós: a Mandiner állami kézbe került, és megszűnt a finanszírozása, Schmidt Máriát leváltották, a Terror Házát egy hétre bezárták, az Alapjogokért Központ háttércégénél pedig kutatást tartott a rendőrség. A Mandiner tartalmai azonban szeptember 10. óta archívumként ismét elérhetők, a rendőrség konkrét, közpénzzel kapcsolatos gyanút közölt, és mindhárom intézmény közpénzből működött, illetve működik.

A megosztott Bóka-videóban felsorolt három ügy alapja valós: a Mandiner állami kézbe került, és megszűnt a finanszírozása; Schmidt Máriát leváltották, a Terror Házát bezárták; az Alapjogokért Központnál házkutatás volt. Megtévesztő viszont, hogy a videó a Mandiner archívumát ma is elérhetetlennek mutatja, holott egy nap után visszakapcsolták, a múzeum egy hét után változatlan kiállítással újranyitott, a rendőrségi eljárás konkrét gyanúját pedig nyilvánvalóan alaptalannak nevezi, pedig erről még nem született döntés.

A történeti váz stimmel: Caracalla 212-ben a birodalom szinte minden szabad lakójára kiterjesztette a római polgárjogot, és 217-ben egy katona szúrta le. Az viszont nem áll meg, hogy a rendelettől kezdve határozta volna meg a polgárjogot törvény az etnikai származás helyett, és az sem, hogy egalitárius, a hierarchiát felszámoló intézkedés lett volna. A római polgárjog addig is jogi státus volt, a forrás pedig a rendeletet adóbevételi okokkal magyarázza. A gyilkos polgárjog-szerzésére nincs forrás.

Széles Diána debreceni alpolgármester felszólalása a 2026. szeptember 24-i közgyűlésen valóban elhangzott, de nem egy tiszás, hanem a Szikra Mozgalom debreceni titkárának válaszolt. A rendezvényekről közölt számait, a december 31-i határidőt és a hipermarketbeli leköpést csak a saját közlései támasztják alá, a kampányfinanszírozás vádját pedig nem cáfolta semmilyen hatósági döntés: az ügyészség országosan éppen azt gyanítja, hogy ennek a keretnek a pénzét kampánycélra fordították.

Egy tiszás képviselő valóban felvetette, hogy a polgármesterek újraindulását két ciklusra korlátozzák, és a polgármesteri javadalmazást 2026. július 1-jétől törvény korlátozza; a felvetésből azonban nem lett kormányjavaslat, a 94 százalékos érintettségnek nincs nyilvános forrása, korrupcióval indokoló hivatalos közlés pedig nem ismert.

A győri polgármesterre és Perintfalvi Rita eljárásaira vonatkozó állítások nagyjából helytállnak, de az, hogy a jobboldali sajtó csak azért vesztett pert, mert nem nevezte meg a forrásait, és hogy a jobboldal tizenhat évig nem perelt, nem igaz: konkrét ítéletek valótlan tényállítások miatt születtek, és fideszes politikusok is indítottak rágalmazási eljárásokat.

Magyar Péter miniszterelnök 2026. szeptember 26-án, szolnoki országjárásán valóban méltatta Kármán András pénzügyminisztert. Ez már a második ilyen dicséret volt: szeptember 12-én Veszprémben is dicsérte, és tapsot kért neki. Az országjárás melletti érvelése is egyezik azzal, amit korábban mondott.