Bóka János „politikai leszámolásnak” nevezi a történteket. Ez az ő értelmezése, és három valós ügyre épül, de a poszt kihagyja, hogy a Mandiner archívumát egy nap után visszakapcsolták, a Terror Háza változatlan kiállítással újranyitott, az Alapjogokért Központnál pedig konkrét, hűtlen kezelés miatti nyomozás folyik.
Kettős mérce
Bóka János pártja, a Fidesz, egy hasonló helyzetben másként ítélt. A 24.hu 2016. október 8-i tudósítása szerint amikor a Mediaworks nyomtatott és online formában is felfüggesztette a veszteséges ellenzéki Népszabadságot, és a nol.hu elérhetetlenné vált, a Fidesz közleményben „ésszerű gazdasági döntésnek” nevezte a lépést. Most a frakcióvezető a szintén veszteséges Mandiner finanszírozásának leállítását és archívumának átmeneti lekapcsolását „beszántásnak” és politikai leszámolásnak nevezi. A lap archívumát egy nap után visszakapcsolták. A Válasz Online szeptember 10-i írása maga is ezt a párhuzamot vonta meg a Népszabadság és a Válasz.hu korábban eltűnt archívumával. A civil szervezetek esetében: a Fidesz-kormány 2017-ben olyan törvényt fogadott el a külföldről támogatott civil szervezetekről, amelyről az EU Bírósága 2020. június 18-án kimondta, hogy indokolatlanul korlátozza az egyesülési szabadságot, és bizalmatlan légkört teremt ezekkel a szervezetekkel szemben. Most a párt a közpénzből finanszírozott Alapjogokért Központ elleni hatósági eljárást a „szellemi műhelyek” megtámadásaként írja le.