Mit hazudnak?

A felsorolt gyárbezárások megtörténtek, de a videó eltérő okú vállalati és hatósági eseteket köt egyetlen kormányzati „pusztításhoz", az államadósság-adatot tervszámként hozza tényként, és tévesen állítja, hogy a százezer forintos iskolakezdési támogatás nem érkezett meg.

A készletek jelentősen apadtak és az iráni válság sem rendeződött, de a poszt a kínai import visszaesését teljes leállásként, a készletfogyást pedig elfogyásként keretezi.

A poszt közismert tényként közli, hogy egy „a közösségi együttélés szabályait be nem tartó” család beköltözése akár két utcával arrébb is felére-harmadára viszi le a környező ingatlanok értékét — erre sem magyar tranzakciós adat, sem értékbecslői mérés nincs, a nemzetközi mérések pedig nagyságrendekkel kisebb és sokkal szűkebb térben ható árhatást találtak.

A videó számai helyesek — 290 680 okosmérő és a dinamikus árazás ösztönzése tényleg szerepel az uniós tervben —, de elhallgatja, hogy a rugalmas ár csak a fogyasztó kifejezett kérésére köthető, a kedvezményes rezsisáv abban is megmarad, a célszámot pedig még az Orbán-kormány 2022-es terve rögzítette.

A poszt Hadházy Ákos aznapi közlését és a G7 feltárását nagyrészt pontosan adja vissza, de eldöntött tényként állítja, hogy Radnai Márk „pontosan tudott a korrupciós folyamat részleteiről”, holott a levelekben másolati címzés látszik, korrupciót egyetlen hatóság sem állapított meg, és Radnai tagadja a szerepét.

A poszt videója egy provenienciájában ellenőrizhetetlen képernyőképre — egy „agyhalott fideszesek” elkerülésére felszólító állítólagos Tisza-felhívásra — építve mond ítéletet a Tisza-szavazók egészéről; a szeptember 5-i két rendezvény meghirdetése igaz, a felhívás eredete és szerzősége viszont egyetlen forrásból sem igazolható.

A júniusi levelezés, Radnai Márk címzetti szerepe és a nyertes cég korábbi pár száz milliós bevétele dokumentált, de a poszt bizonyítottként állítja, hogy a cég előre tudta a győzelmét, és azt sugallja, hogy Zelcsényi Miklós pénzt kapott a rendezvényből — erre egyetlen forrás sincs.

A visszaváltás, a 126 és a 101 milliárd forintos összeg, a négy EXIM-feljelentés és a gyanúk megnevezése forrásokkal igazolható, de az egyiptomi ügy 28,5 milliárdos veszteségét a poszt rossz szereplőhöz köti, és nem említi, hogy a visszaváltással az állami bankok jövőbeni kamat- és kezességidíj-bevételtől is elesnek.

A poszt szövegében szereplő három szám (49 felszólalás, 94,45 és 92,80 százalék) helytálló és dokumentált, a mellékelt táblázat viszont olyan tiszás átlagokat és Borvendég-adatokat közöl forrásmegjelöléssel, amelyek a hivatkozott Telexnél és Lakmusznál nem szerepelnek, két mutatóban pedig a hivatalos EP-adat épp az ellenkezőjét mutatja.

A poszt szövege pontosan adja vissza Hadházy Ákos állításait és jelzi is, hogy vádakról van szó, a képfelirat viszont bizonyított korrupcióként közli a gyanút, a záró mondat pedig 4,8 milliárdos rendezvényről ír, miközben a hivatalos eredményhirdetmény nettó 3,135 milliárd forintot rögzít.