Mit hazudnak?

A poszt tényszerű magja áll — augusztusban több milliárdos, uniós forrású vasúti tendert osztrák hátterű cég nyert olcsóbb magyar ajánlatok érvénytelenítése után —, de a szélerőmű-pályázatra átemelt keret hamis: a MEKH-eljárás nem uniós pénzt oszt, hanem hálózati betáplálási kapacitást, a szélerőműveket magántőkéből építik.

TémaAz M6-os autópálya üzemeltetése

A poszt névvel felsorolt „osztrák oligarcha családok” egyike sem tulajdonos az M6-ost üzemeltető társaságban: a Porr és a Bilfinger 2015 decemberében, a Swietelsky 2016 októberében kiszállt, azóta három holland bejegyzésű társaság (Aberdeen, EBRD, Intertoll) a részvényes — az „elhallgatás” vádja pedig azon a miniszteri bejegyzésen bukik el, amely a 11 éves időtartamot és a műszaki tartalom kérdését is kimondja.

TémaAz M6-os autópálya üzemeltetése

Az M6-os szakasz üzemeltetéséről szóló számok és a kormánydöntés helytállnak, de a 105 milliárdos megtakarítás egy még alá nem írt szerződésen és egy olyan összehasonlításon nyugszik, amelynek műszaki azonosságát az érintett cég vitatja — a poszt ezt lezárt tényként adja elő.

A sávszűkítés és a 74–76 milliárdos összeg valós, de a poszt elhallgatja, hogy az alföldi oldalon eredetileg — a Fidesz-kormány 2024-es szerződésében is — 2×1 sáv szerepelt, a 2×2 sávot csak a választás előtt, 2026 márciusában csapták a projekthez 76 milliárdért.

A válsághelyzet december 31-ig való meghosszabbítása, a ceutai események és a 200 millió eurós plusz napi 1 millió eurós uniós bírság adatai helytállnak, a poszt fő keretezése viszont pontatlan: az EU Bírósága nem a határvédelemért, hanem a 2020-as ítélet végre nem hajtásáért – a menedékkérelemhez való hozzáférés korlátozásáért és a jogellenes visszakényszerítésekért – marasztalta el Magyarországot.

A pályázat három kisebb csomópontján valóban 16–21 MVA a kiosztható kapacitás, de az az állítás, hogy ekkora szélerőmű-fejlesztés „a gyakorlatban nincsen”, nem áll meg: Magyarországon és Európában is működnek és épülnek 15–25 MW-os szélparkok.

TémaA kárpátaljai magyarok jogairól szóló megállapodás értékelése

A poszt idézetei lényegében pontosak, és igaz, hogy Ukrajna eddig nem hajtotta végre a kárpátaljai magyarok jogairól szóló vállalásait, de a keret két ponton hamis képet ad: a csatlakozási folyamat megkezdése még az Orbán-kormány idején (2023 decembere, majd 2024. június 25.) történt, a júniusi megállapodáshoz pedig tartozott feltételességi mechanizmus, amelyet Magyar Péter nyilvánosan is megnevezett.

A heti összefoglaló több valós hírt hoz (Weber-látogatás, a Mandiner vezérigazgatójának menesztése, a nyugdíjprémium kimaradása), de a legerősebb elemei tárgyi tévedésen vagy még el sem döntött lépésen alapulnak: a kő-papír-olló-felvétel nem Hadházy Ákosról szól, az osztrák panasz nem a Fertő-tóról és nem az ENSZ-nél van, a tejtermelők nem áremelést jelentettek be, a Volkswagen márka pedig nem szűnik meg.

TémaLannert Judit 2023-as interjúrészletei a pedagógusokról, az igazgatókról és a kisiskolákról

A lemondásra való felszólítás és a 2023-as Klubrádió-interjú ténye igaz, a felsorolt oktatási intézkedések nagyrészt is, de a felszólítások szeptember 2–3-án hangzottak el, az Erasmus „újranyitása” a minisztérium saját közlése szerint is októberi uniós döntésre vár, és a Fidesz–KDNP a miniszter mostani döntéseit is támadta.

TémaLannert Judit 2023-as interjúrészletei a pedagógusokról, az igazgatókról és a kisiskolákról

A miniszter idézett mondatai valóban elhangzottak (egy 2023-as rádióinterjúban), de a posztban közölt levél kész, bevezetett intézkedésként tárgyalja a 35 perces tanórát és a „házi feladat eltörlését”, holott ezek az alsó tagozatra szóló, nem kötelező minisztériumi ajánlás elemei, és a TÉR felfüggesztése sem csökkentette a pedagógusok illetményét.