Mit hazudnak?

Magyar Péter 2026. október 13-i parlamenti válaszában több Orbán-kormány-kori adat helytálló: az EU-rekordinfláció, a 2022 végi, közel 50 százalékos élelmiszer-drágulás, a beruházások nagyjából negyedével-harmadával csökkent volumene és az 1000 milliárd forint fölötti akkugyár-támogatás. Hamis viszont, hogy egy év alatt több mint 50 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma, hogy évekig jóval drágább volt az üzemanyag, és hogy ekkora hiány csak Jemenben van. A 8,3 százalékos hiány pedig nem tényleges eredmény, hanem az új kormány becslése arra az esetre, ha nem lett volna kormányváltás.

Az energiapolitikai csúszásokról szóló állítások nagyrészt helytállnak: a gázár mintegy 60-ról 85–87 euróra emelkedett, a beígért fedezési stratégiát és a 2027-es gáztarifákat nem hozták nyilvánosságra, Paks II. felülvizsgálatánál már a jövő év eleje is céldátum, általános üzemanyagár-beavatkozást pedig a miniszter kizárt. Arra viszont nem találtunk forrást, hogy nyáron a védett árnál nagyobb segítséget ígértek volna, és a kormány közben célzott dízeltámogatást vezetett be.

Igaz, hogy Sárosi József tiszás képviselő 2026. október 13-án az Országgyűlés döntésével kikerült a Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság éléről és a testületből is, nyolc nappal azután, hogy Hadházy Ákos egy paksi földügyletben megnevezte; a hivatalos indoklás, a cége által kapott megbízási díj és a 557 milliós vételár is a nyilvános közlésekkel egyezik, az viszont nem igazolt, hogy a távozás oka a földügy volt, és Sárosi szerepéről hatóság semmit nem állapított meg.

Igaz: Alice Weidel AfD-társelnök 2026 októberében Berlinben az amerikai–orosz dízelalkut Németország számára követendő példának nevezte, és azt mondta, hogy a németeknek is dízelmegállapodás kell, ezért le kell ülni a tárgyalóasztalhoz. Ez azonban egy ellenzéki párt követelése, nem kormányzati lépés: Merz kancellár elutasította.

A felsorolt beruházások valósak, és az ipar 2026-os növekedését valóban főként a BMW és a Mercedes új kapacitásai húzzák; az viszont túlzás, hogy a gazdaság „csak” Szijjártó Péter miatt nem dőlt be: az akkumulátoripar termelése csökken, a BYD még nem gyárt sorozatban, a többi beruházásról a cégek döntöttek, és a beruházásösztönzési döntéshozatal nem 2026 áprilisa óta, hanem már márciusban leállt, júliusban pedig újraindult.

A felsorolt lépések nagy része valóban megtörtént: a gyermekvédelmi törvény módosítása, a védett üzemanyagár kivezetése, az E.ON 230 milliárd forintos RRF-támogatása és a lakossági állampapírok miatti kötelezettségszegési eljárás. Hamis viszont az a kép, hogy ezek egy uniós forrásokért kötött titkos alku feltételei: egy részüket uniós bírósági ítélet, az Orbán-kormány idején elfogadott uniós rendelet vagy kötelező erő nélküli tanácsi ajánlás váltotta ki, az orosz energiáról való leválást pedig nem a mostani kormány „fogadta el”.

Igaz, hogy a KDNP frakcióvezetője, Rétvári Bence 2026. október 16-ra, péntek délután 4 órára „fogolykiváltó” közös imát hirdetett a budapesti Belvárosi Templom altemplomába Hankó Balázsért, Bús Balázsért, Seszták Miklósért és Varga-Bajusz Veronikáért. A tízmilliárdos „elsíbolás” azonban egyelőre csak gyanú: vádemelés és ítélet nincs, az érintettek tagadnak. Az, hogy Seszták döntötte el, ki árulhat kávét a kisvárdai strandon, egy tiszás képviselő parlamenti állításán és egy helyi vállalkozó beszámolóján alapul, dokumentum nem igazolja.

Az iváncsai akkumulátorgyár valóban rekordösszegű állami támogatást kapott, a hozzá tartozó vasút közpénzből épül, és ehhez Orbán Győző gánti bányája is szállított követ. Az Orbán Győző és Mészáros Lőrinc cégei közötti kőszállítások ára miatt nyomozás folyik. Pontatlan viszont a 100 milliárd: a közvetlen támogatás 76,4 milliárd forint volt, a kapcsolódó közúti és vasúti fejlesztésekre pedig további mintegy 78 milliárdot rendeltek. Az, hogy a család Orbán Viktor pozíciójával visszaélve gazdagodott meg, hatósági megállapítás nélküli vád.