Mit hazudnak?

A nemzetközi vízjog valóban megengedi, hogy egy állam rendkívüli sürgősség esetén azonnal beavatkozzon egy nemzetközi folyóba, de csak azonnali bejelentéssel, kérésre konzultációval, és a mások érdekeit védő szabályok megtartásával. Az „ideiglenesség” viszont nem szerepel feltételként a vonatkozó egyezményekben, és a jogszerűség nem csak eljárási kérdés: a beavatkozás tartalmára vonatkozó kötelezettségek is érvényesek. Tóth Máté a döntés előtt bizonyíthatóan javasolt mobil szivattyúkat, azt viszont nem találtuk dokumentálva, hogy fenékküszöböt is javasolt volna.

Igaz, hogy a Ruff Bálint vezette Miniszterelnökség 2026. október 14-én feljelentést tett egy 2021-es titkos kormányhatározat miatt, amelynek példányán kézírással Fellegi Tamás volt miniszter cégét jelölték meg ajánlattevőként, és a közel 3 milliárd forintos megbízást ez a cég kapta. Ez azonban feljelentés, vagyis gyanú: bűncselekményt hatóság még nem állapított meg, a Fidesz pedig vitatja a jogsértést.

Orbán Viktor október 12-én valóban azt mondta, hogy Vitézy Dávid „minden másnap” feljelenti Lázár Jánost, és a feljelentéseknek nincs bűnvádi alapjuk, de a kormány nyilvántartása szerint a minisztérium öt hónap alatt három feljelentést tett, és az M6-ügyben a rendőrség hűtlen kezelés gyanújával nyomoz; Vitézy államtitkári megbízatása 2022-ben a minisztérium megszűnésével ért véget, nem bukással, a BKK éléről viszont 2014-ben valóban leváltották, a bosszúvágy pedig olyan indíték, amelyet semmilyen dokumentum nem igazol.

Takács Péter 2026. október 14-én a parlamentben azt mondta, hogy a háborúról és az ezerforintos benzinről szóló állítások a „cselédsajtó keretezései”, nem a Fidesz üzenetei. Orbán Viktor azonban a kampányban maga mondta, hogy Brüsszel-párti kormány esetén háború lesz, hogy a Tisza háborús párt, és hogy aki brüsszelpárti erőkre szavaz, az 1000 forintos benzinárra szavaz; konkrétan április 13-ra viszont nem tette ezeket.

A tények megállnak: Magyar Péter október 9-én a Mi Hazánkot tette felelőssé, mert Novák Előd szavazatával a kegyelmi bizottság nem hallgatja meg Orbán Viktort, a végrehajtási bizottság 65 fős listájáról pedig kimaradt a volt miniszterelnök, amit a Tisza képviselője október 14-én szakmai okokkal magyarázott. A két eset viszont eljárásában eltér: a kegyelmi bizottságban formális szavazás buktatta el a meghallgatást, a végrehajtási bizottságban nem volt szavazás, a lista konszenzussal készült, és a meghallgatást később sem zárták ki.

A Magyar Közút 2019-es, több mint 13 ezer éjszakai munkaórája és az M0 napi átlagos, mintegy 95 ezres forgalma visszakövethető, az éjszakai biztonsági szabályok is valósak. A 2026-ra közölt több mint 91 ezer munkaóra és a 37 LED-kijelző gyártása viszont csak minisztériumi közlésből ismert. A 2019-es szám kizárólag az állami kezelésű gyorsforgalmi utakra vonatkozott, ezért a hétszeres növekedés nem feltétlenül azonos körre mért összevetés.

Az adósság óránként átlagosan valóban több mint 1 milliárd forinttal nő, az augusztusi új építőipari szerződések volumene több mint felére esett, a benzin drágul, és védett ár nincs. A napi „199-nél több elvesztett munkahely” viszont egyetlen hónap változásából általánosít: a foglalkoztatottak száma augusztusban ugyanannyi volt, mint májusban. A hiányzó összefüggések – ugyanolyan adósságnövekedési ütem a kormányváltás előtt, 21,9 százalékkal növekvő építőipari termelés, világpiaci olajár – szintén a kép teljességéhez tartoznak.

Az az álláspont, hogy Magyar Péter népi hősként, Lúdas Matyiként való megjelenését a közösségi média mesterségesen építette fel, holott ő valójában „budai úri ficsúr”, és hogy ezt a szerepet a jövőben Toroczkai László, a „valódi”, vidéki Lúdas Matyi tölti majd be hitelesebben és győztesen.