Mit hazudnak?

A 4,2 milliárd eurós uniós forrás feloldását valóban öt perccel a gyermekvédelmi törvény 2026. október 13-i elfogadása után jelentették be, és ugyanez a tanácsi döntés nyitotta meg újra az Erasmus+ és a Horizont Európa programot, a két döntés között azonban nincs ok-okozati kapcsolat. A feltételességi eljárás a korrupcióellenes és közbeszerzési reformokról szólt, a megszüntetését a Bizottság már szeptemberben javasolta, a gyermekvédelmi törvényhez kötött nagyjából félmilliárd eurós tétel pedig a döntés után is zárolva maradt. Igaz, hogy az EU Bírósága 2022 februárjában a feltételességi rendeletet az uniós költségvetés védelmére korlátozta, de az eljárást nem LMBTQ-célok kikényszerítésére használták. Hamis az is, hogy október 14-től „szabad az út” az LMBTQ-szervezeteknek az iskolákban: a törvényt aznap még ki sem hirdették, a külső előadók nyilvántartásba vétele és a tartalmi tilalom pedig megmarad.

A KSH 2026. augusztusi építőipari adatai pontosak: a termelés 21,9 százalékkal nőtt, az új szerződések volumene 55,2 százalékkal esett, a szerződésállomány 11,4 százalékkal csökkent. Az új szerződések zuhanását viszont főleg a kiugró 2025. augusztusi bázis okozza, ezért nem igaz sem az, hogy leállt az építés, sem az, hogy feleannyi építkezés indult, sem az, hogy a dolgozók 55 százaléka munka nélkül marad. A kormány valóban meg akarja szüntetni az autópálya-koncessziót, de a döntése kifejezetten előírja a már megkezdett fejlesztések, így az M1-bővítés folytatását, tehát az M1 leállításának szándéka nem igazolható.

Forsthoffer Ágnes 2026. júniusi vagyonnyilatkozatából valóban hiányzik a családi szállodacégben fennálló tagsága, holott a nyomtatvány kéri a cégtagság feltüntetését. A 40 és a 200 milliós osztalékdöntés viszont a teljes cégre vonatkozik, így nem igaz, hogy 200 vagy 240 millió forint jutott a házelnöknek. A nyilatkozat jövedelmi része a megelőző három évre csak egy ügyvezetői tételt tartalmaz, havi bruttó 200–500 ezer forintos sávban. A „nettó 300 ezer alatti” összeg nem a nyilatkozatban áll, hanem a házelnök októberi, 2026-os fizetésére vonatkozó közléséből ered.

A 2026-os gyárbezárások, a beruházások visszaesése és a munkanélküliség emelkedése valós, de a Tisza-kormányt okolni értük félrevezető. A bezáró cégek piaci és vállalatcsoport-szintű okokat neveztek meg, a beruházások 2023 óta esnek. A gyárbezárási honlap saját listája 4500 helyett 3878 főt ad ki, a foglalkoztatási államtitkárt pedig október 5-én kinevezték. Az „egymillió új munkahely” a KSH szerint nagyjából 800 ezer. A nyári munkanélküliség-növekedés sem elsősorban a fiatalokat érintette: egy év alatt a 15–24 évesek rátája hibahatáron belül, 15,1-ről 16,5 százalékra nőtt, a munkanélküliek számában pedig az 55–64 évesek körében volt a legnagyobb a növekedés.

Az „Országos közúthálózat felújítása” költségvetési sorra 2024-ben, 2025-ben és 2026-ban valóban csak nagyjából évi 20 milliárd forint előirányzat jutott, a mohácsi híd és az M1-bővítés pedig együtt meghaladja az 1000 milliárd forintot, de a felújításra ténylegesen költött összeg nem csak ennyi volt: a Pénzügyminisztérium szerint 2026-ban augusztus végéig ugyanezen a soron 70,3 milliárd forint teljesült, emellett uniós és más hazai programokból is újítottak fel utakat, a fenntartásnak pedig külön, mintegy 100 milliárdos sora van.