Mit hazudnak?

Az Országgyűlés 2026. október 13-án valóban megszavazta, hogy a 7,5 tonna feletti tehergépjárművek és az autóbuszok után december 31-ig literenként 25 forinttal több jövedéki adó igényelhető vissza, a kormány becslése szerint mintegy 6,3 milliárd forint értékben. Az viszont nem igaz, hogy ez a fuvarozók kérésének felel meg, és hogy ők teljes mértékben támogatták: a három érdekképviselet írásban literenként 128 forintot és 10 százalékos útdíjcsökkentést kért, a 25 forintot pedig kevésnek nevezte. A 20 forintos kérésről csak a pénzügyminiszter saját beszámolója szól.

A 4,2 milliárd eurós uniós forrás feloldását valóban öt perccel a gyermekvédelmi törvény 2026. október 13-i elfogadása után jelentették be, és ugyanez a tanácsi döntés nyitotta meg újra az Erasmus+ és a Horizont Európa programot, a két döntés között azonban nincs ok-okozati kapcsolat. A feltételességi eljárás a korrupcióellenes és közbeszerzési reformokról szólt, a megszüntetését a Bizottság már szeptemberben javasolta, a gyermekvédelmi törvényhez kötött nagyjából félmilliárd eurós tétel pedig a döntés után is zárolva maradt. Igaz, hogy az EU Bírósága 2022 februárjában a feltételességi rendeletet az uniós költségvetés védelmére korlátozta, de az eljárást nem LMBTQ-célok kikényszerítésére használták. Hamis az is, hogy október 14-től „szabad az út” az LMBTQ-szervezeteknek az iskolákban: a törvényt aznap még ki sem hirdették, a külső előadók nyilvántartásba vétele és a tartalmi tilalom pedig megmarad.

Tótth András, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium energetikai államtitkára 2026. október 13-án valóban lemondott, a minisztérium szerint személyes okokból; egyetlen államtitkár távozásából azonban nem következik, hogy szétesik a kormány vagy tömegesen menekülnének belőle, mert miniszter nem távozott, és a korábbi lemondók zömében helyettes államtitkárok voltak.

Az október 13-án elfogadott gyermekvédelmi csomag valóban egyszerre rendezi a kórházban rekedt csecsemők helyzetét és vezeti ki a 2021-es LMBTQ-tilalmakat egy uniós bírósági ítélet nyomán, de semmi nem igazolja, hogy a csecsemőkről szóló szabályok csak ürügyként kerültek volna bele; az iskolai foglalkozásokra továbbra is tartalmi tilalom és nyilvántartási kötelezettség vonatkozik, az uniós ítélet pedig nem három, hanem kilenc nappal a választás után született.

Az Országgyűlés 2026. október 13-án 139 igen és 51 nem szavazattal elfogadta a gyermekvédelmi törvénycsomagot. Ez kiveszi a homoszexualitás és a nemváltoztatás „népszerűsítésének” nevesített tilalmát, végrehajtja az EU Bíróságának ítéletét, és összefügg egy nagyjából félmilliárd eurós zárolt uniós forrással. Ugyanakkor nem csak az ítélet végrehajtásáról szól: a kórházban rekedt csecsemők ügyét, a közterületi reklámokat és a médiatartalmakat is szabályozza. Az október 16-i beszámolók szerint még kihirdetésre várt. A külső előadók nyilvántartásba vételét és a tartalmi tilalmat sem szünteti meg, így az iskolákat, az óvodákat és a médiát nem nyitja meg korlátozás nélkül. A 2022-es népszavazás mind a négy kérdésben érvénytelen volt, ezért nincs olyan kötelező eredménye, amellyel a módosítás szembemehetne.