Mit hazudnak?

A gazdasági minisztérium 2026. október 9-én két, összesen 166 milliárd forintos (56 + 110 milliárd) Exim-ügyletben valóban feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, és a kötvényvásárlást valóban az Orbán-kormány nem nyilvános határozata írta elő 80 százalékos állami kezességgel. A 33 milliárdos „vagyonvesztés” viszont nem realizált veszteség, hanem egy nem nyilvános értékelésen alapul, amelynek az alapkezelő auditált, 41,2 milliárdos adata ellentmond. Az Indotek-kötvényen eddig nem keletkezett veszteség.

Magyar Péter 2026. október 9-én valóban azt mondta, hogy a várólisták csökkentésére délután, késő délután és éjszaka is lehetnek műtétek, és az orvoshiány is valós; a program azonban megfizetett, ösztönzőkkel támogatott pluszmunkára épül, a minisztérium részletes terve elsősorban délutáni és hétvégi műtétekről szól, kötelező éjszakai munkát pedig egyetlen forrás sem említ.

Igaz, hogy a kegyelmi botrányt vizsgáló parlamenti bizottság 2026. október 9-én 3:3-as szavazással elutasította Orbán Viktor meghallgatását, és a fideszes, illetve a KDNP-s tag mellett a mi hazánkos Novák Előd nem szavazata döntötte el az eredményt; a döntés azonban nem végleges, és az MTI beszámolója szerint a meghallgatási javaslat egy évtizednél régebbi kitüntetési ügyhöz is kapcsolódott, nem csak közvetlenül Kónya Endre kegyelméhez.

Magyar Péter miniszterelnök a 2026. október 9-i kormányinfón valóban azt mondta, hogy a nyomozati iratok szerint az Ötkert-ügy sértettje Deák Dánielnek küldözgette a felvételeket, és az is igaz, hogy a telefonügyben megszavazott mentelmijog-felfüggesztés más büntetőügyre nem terjed ki, a jóhírnév megsértése miatti polgári pert pedig a mentelmi jog nem akadályozza; az viszont nyilvános forrásból nem dönthető el, hogy a felvételküldésről szóló állítás igaz-e vagy hamis.

A Politico 2026. október 9-én valóban az IEEFA és az ENTSOG friss jelentésére hivatkozva írt arról, hogy az EU télen gázhiánnyal nézhet szembe, és a fogyasztást akár vissza is kellhet fogni. Ez azonban forgatókönyvtől függő kockázat, nem várható hiány: az ENTSOG szerint átlagos télen a kereslet kielégíthető, a 7–12 százalékos keresletcsökkentési igény hideg tél és szűkös LNG-ellátás esetén merül fel, a lakossági fogyasztók ellátását pedig uniós szabály védi.

Kínában van a világ legtöbb megújuló kapacitása, nagyjából 44 százalék, és Kína uralja a napelem-, inverter-, tároló-, gallium- és ritkaföldfém-ellátást, a „mind kínai” azonban túloz: a ritkaföldfém-bányászatnak kb. 69, az invertergyártási kapacitásnak kb. 80 százaléka kínai, a germániumnál pedig nincs megbízható részesedési adat.