Mit hazudnak?

Igaz, hogy Vitézy Dávid 2026. október 1-jén úgy mutatta be az M1-es 2+2-es forgalmi rendre való átállást, mint a kormány MKIF-nek szóló felszólításának eredményét, pedig a koncesszor ezt már 2026 februárjában szeptemberre, júliusban 2026 őszére tervezte, és az átállás már a miniszter megszólalása előtt, aznap hajnalban elkezdődött. A kormány valóban a teljes koncesszió megszüntetésén dolgozik, az M1-es munkák elvételéről azonban nincs döntés, és az sem igazolható, hogy a bővítés „egészen biztosan” évekig elhúzódna.

Igaz, hogy a Medián 2026. április 2-án indított adománygyűjtésénél az Estratos Digital GmbH (a korábbi bécsi Datadat GmbH) a Lunda nevű platform üzemeltetőjeként adatfeldolgozó. Ez azonban egy sok szervezet által használt adománygyűjtő szoftver szolgáltatói viszonya, nem annak bizonyítéka, hogy a „Bajnai-kör beállt a Medián mögé”. A bécsi székhely ráadásul már 2020 óta létezett, és a Higher Ground Labsnek nem Hillary Clinton az alapítója.

Igaz, hogy Szingapúr saját kőolaj nélkül lett a világ egyik vezető finomító- és olajkereskedelmi központja, és Magyarország 2025-re valóban jelentős gáztranzit-csomóponttá vált. A MOL NIS-vásárlása 2026 októberében is folyamatban volt. Az viszont nem igaz, hogy az 1920-as antant azonos a mai Európai Unióval, és félrevezető, hogy Magyarország drága osztrák áramot vesz: az osztrák nagykereskedelmi ár alacsonyabb a magyarnál, és az import nagy része Szlovákiából érkezik.

Igaz, hogy a kormány és a főváros 2026. október 1-jén 120 milliárd forintos egyszeri állami támogatásról állapodott meg, és hogy Budapest évek óta ismétlődő fizetésképtelenségi helyzetekkel küzdött. A támogatás nagyjából háromnegyede azonban szolidaritási hozzájárulásként azonnal visszakerül az államhoz. A jövő évre szóló rendezés is csak keret: a BKK közös finanszírozása számszerűsített, a szolidaritási hozzájárulás 2027-es csökkentésének mértékéről viszont még nem állapodtak meg.

Igaz, hogy a kormánypárti többség a 2026-os költségvetés-módosítás bizottsági szakaszában elutasította a Fidesz–KDNP négy indítványát, amelyek a Havária Alapból különítettek volna el pénzt aszálykárosultakra, azbesztmentesítésre, kkv-kra és turizmusra, valamint a megyei jogú városok közlekedésére; az viszont túlzás, hogy „nincsenek döntések”, mert az aszály, az azbeszt és a Havária Alap ügyében is születtek dokumentált kormányzati döntések, a turisztikai visszaesés pedig a vendégek, nem a vendégéjszakák számában volt 7,3 százalékos.