A tiszás képmutatás-verseny újabb nyertese Vitézy Dávid! 👏
Vitézy Dávid az egyik mai posztjában ugyanis úgy dicsekszik…
2118537 hozzászólás · 164 megosztás
AI-elemzés
Félrevezetőkitalált szándék
A poszt idézetei nagyrészt pontosak (a 2023-as átadás és Vitézy 2024-es stadionmondata igazolható), de a központi vád arra épül, amit Vitézy posztja nem állít: a miniszter Budapest rendezőképességét és a közlekedési előkészítést méltatta, a stadion megépítését nem tulajdonította a Tisza-kormánynak, a Magyar Péternek idézőjelben tulajdonított VIP-mondatnak pedig nincs keltezett eredeti forrása.
Túlárazott lélegeztetőgépek? Itt az igazság!
Teljes videó kommentben ⤵️⤵️
1433146 hozzászólás · 132 megosztás
AI-elemzés
Hamis
A videó központi állítása – hogy a magyar állam csak annyit fizetett a lélegeztetőgépekért, mint amennyit a németek, a hollandok és az amerikaiak – a rendelkezésre álló szerződéses és Eurostat-adatok szerint nem áll meg: Magyarország fizette az EU-ban a legmagasabb egységárat, és ugyanebben az időszakban egy másik magyar állami szerv fele áron vásárolt márkás gépeket.
A szerző pártja ugyanezt az eljárási kifogást — a verseny nélküli szerződéskötést és a „haveri cégeket” — más ügyben maga is felhozza. Az Országgyűlés 2026. július 14-i jegyzőkönyve szerint Németh Balázs Lajos (Fidesz) azt kérte számon a kormányon, hogy a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség a kormányváltás utáni egyik első, nettó 700 ezer forintos szerződését „bármiféle verseny nélkül”, egy a kormánypárthoz köthető üzletember cégével kötötte meg. A most vizsgált felvételen ugyanakkor a szerző védhetőnek tartja azt a mintegy 300 milliárd forintos, közbeszerzés mellőzésével, javarészt közvetítő cégeken keresztül lebonyolított beszerzéssorozatot, amelyről a NAV-nál lévő eredeti gyártói számlák alapján hat cégnél 13,48 milliárd forintos árkülönbözetet állapított meg a tárca.
A poszt egy 2020-as szakmai etikai ajánlást „kő-papír-olló módszerű riogatássá” egyszerűsít — a videó feliratában Hegedűs Zsoltnak tulajdonított mondat valójában a 24.hu újságírói szövege —, a 2026-os feljelentésből pedig elhallgatja a milliárdos túlárazást és a használhatatlan gépeket.
A poszt „riogatásnak” nevezi azt, hogy Hegedűs Zsolt 2020-ban a legrosszabb forgatókönyvre készített etikai ajánlást (a 24.hu 2020. április 21-i cikkében Hegedűs éppen ezt mondta: „a legjobbat remélve, de a legrosszabbra felkészülve”). Ugyanezt a logikát a szerző politikai közössége maga is használta: Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója 2026. június 8-án azzal védte meg a 300 milliárd forintos beszerzést, hogy „a szakértők véleménye szerint a járvány legrosszabb forgatókönyve esetén legalább nyolcezer működő lélegeztetőgépre, plusz tartalékokra lehetett volna szükség”. A legrosszabb esetre való felkészülés tehát a saját oldal érveléseként helyes döntés, a másik oldal esetében viszont riogatás. Külön ellentmondás a szerző saját korábbi közlésével: a videóban „a kellő számú lélegeztetőgép” biztosításáról és sok ezer megmentett életről beszél, míg 2021. április 12-én, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgató-helyetteseként azt mondta, hogy a szakembergárdával biztonsággal ellátható ágyszám 3000, és a lélegeztetett betegek több mint 80 százalékának nem tudják megmenteni az életét.
Nem ezt várták az új kormánytól!
Több civil szervezet is elégedetlenségének adott hangot, amiért…
1035224 hozzászólás · 208 megosztás
AI-elemzés
Félrevezetőelhallgatás
A Szent Imre Kórház kísérő-korlátozása és a civil kritika valós, de a poszt elhallgatja, hogy a kórház éppen arra a 2025. februári belügyminisztériumi szülészeti irányelvre hivatkozik, amely a szerző államtitkársága idején szűkítette egy kísérőre a korábbi „kísérő vagy kísérők” szöveget — és a korlátozás nem „mostantól”, hanem október 1-jétől él.
A poszt a mai minisztériumot kéri számon az anya- és bababarát szemléletért, és a Másállapotot a Szülészetben! mozgalom álláspontját idézi helyeslően. Ugyanakkor a kórház a korlátozást a Belügyminisztérium 2025. február 19-én megjelent, 002295 azonosítójú szülészeti szakmai irányelvének 3. ajánlására alapozza, amely „egy, a számára fontos kísérő" folyamatos jelenlétéről szól — szemben a 2019-es változat „kísérő vagy kísérők" fordulatával. Ez az irányelv a Belügyminisztériumban jelent meg, amikor a poszt szerzője a tárca egészségügyi államtitkára volt (2022. május 25-től), és éppen ezt a dokumentumot nevezte a most idézett mozgalom „visszásságokkal terhelt", megkérdőjelezhető hivatkozási alapnak, arra hivatkozva, hogy véleményezőként szerepelnek a közlönyben, noha egyeztetés nem történt velük. A poszt a saját államtitkárságától származó állásfoglalást felidézi, a szűkítést tartalmazó, ugyanabból az időszakból származó irányelvet viszont nem.
A poszt névvel felsorolt „osztrák oligarcha családok” egyike sem tulajdonos az M6-ost üzemeltető társaságban: a Porr és a Bilfinger 2015 decemberében, a Swietelsky 2016 októberében kiszállt, azóta három holland bejegyzésű társaság (Aberdeen, EBRD, Intertoll) a részvényes — az „elhallgatás” vádja pedig azon a miniszteri bejegyzésen bukik el, amely a 11 éves időtartamot és a műszaki tartalom kérdését is kimondja.
A magyar kormány 2026. június 3-án bejelentette, hogy Ukrajna átfogó kötelezettséget vállalt a kárpátaljai magyar kisebbség oktatási, nyelvi, kulturális és politikai jogainak rendezésére; az alapot a 2024-ben megfogalmazott tizenegy pont adta. Ukrajna június 12-én módosította a kisebbségi cselekvési tervét (570-р rendelkezés), az uniós csatlakozási tárgyalások első klaszterének közös álláspontja…
A poszt a 2020-as beszerzések védelmében helyes elemeket is felsorol (képzések, védőeszközök, gépek, nemzeti vakcinabeszerzés), de a romániai betegátvétel számát kétszeresen tünteti fel, dokumentált halálozási adatot nevez „ezerszer megdőlt hazugságnak”, és elhallgatja a vád tényleges tárgyát: a 800–2000 fős ellátási kapacitás mellett vásárolt 16 853 gépet, az árkülönbségeket és a raktárban álló 12 ezer készüléket.
A poszt a másik fél hangnemét rója fel („mocskolódik, igét hirdet, rágalmaz”), miközben a szerző maga is használt hasonló nyelvet dokumentált esetekben: a Telex 2026. június 8-i cikke idézi az „elhíresült jelenetet”, amikor egy plázában a nyolcmilliárdról kérdező járókelőnek azt válaszolta, „anyádban”; a 2026. augusztus 27-i parlamenti ülésen pedig a miniszterelnök felszólalásáról azt mondta, „ugyanazokat a bullshiteket mondja el, amiket Szabó Tímea rikácsolt ezekben a padsorokban”. Ez a mostani poszt zárlatával („felkészületlen és inkompetens bagázs”) együtt ugyanaz a regiszter, amit a bejegyzés a másik oldalon kifogásol.
2026 júliusának végén a Duna rekordalacsony vízállása miatt fokozatosan visszaterhelték a Paksi Atomerőmű blokkjait: július 27-én mínusz 106 centiméteres rekordot mértek Paksnál, augusztus 2-tól pedig már csak a 2. blokk egyik turbinája termelt, körülbelül 240 megawattal. A teljes leállásra végül nem került sor. A rendszerirányítás fogyasztáscsökkentést kért, a kormány augusztus 1-jén rendeletben…
A 2026-os hathavi fegyverpénzt január utolsó munkanapján, január 30-án fizették ki mintegy 80 ezer jogosultnak — rendőröknek, katonáknak, pénzügyőröknek, határvadászoknak és tisztjelölteknek —; a kormányrendelet 2026. február 16-át csak végső kifizetési határnapként jelölte meg. A rendvédelmi igazgatási alkalmazottak ebből kimaradtak, ők külön, bruttó 400 ezer forintos egyszeri juttatásra váltak…
A TISZA úgy teremtene „független” közmédiát, hogy a KISZ KB egykori munkatársát ültetné a felügyelő…
1748235 hozzászólás · 393 megosztás
AI-elemzés
Félrevezetőelhallgatás
Szabó György moszkvai diplomája, KISZ KB-s munkája és DIVSZ-főtitkársága igazolható, a DIVSZ szovjet fedőszervezeti jellege is dokumentált, de a poszt elhallgatja, hogy a jelöltet 22 éves Sanoma-vezérigazgatói pályája miatt két médiaszakmai szervezet is jelölte ugyanebbe a testületbe.
A poszt azt kifogásolja, hogy a kormánypárt olyan jelöltet állít médiatestületbe, aki a Kádár-rendszerben a KISZ KB apparátusában és egy kommunista nemzetközi szervezet élén dolgozott. Ugyanezt a mércét a szerző pártja korábban nem alkalmazta a saját kinevezéseire: a Telex 2023. április 11-i parlamenti tudósítása szerint amikor Gelencsér Ferenc öt egykori MSZMP-tag kormányzati szereplőt (Pintér Sándor belügyminiszter, Stumpf István kormánybiztos, Fónagy János és Tállai András államtitkár, Matolcsy György jegybankelnök) sorolt fel, és azt kérdezte, hogyan lehetnek 2023-ban közhatalmi pozícióban, Orbán Viktor azt válaszolta: „Mindenki, akit a kormány tagjai közül megemlített, tiszteletreméltó emberek”, és hogy „ezek az emberek sokkal többet tettek a hazájukért”, mint a kérdező. 2014 októberében a 24.hu beszámolója szerint a miniszterelnök a parlamentben a III/II-es állambiztonsági múltú Tasnádi László belügyi államtitkár kinevezését is vállalta, és a államtitkár a posztján maradt.