Mit hazudnak?

A hercegszántói határátkelő átépítéséről szóló kormánydöntés és a felsorolt műszaki tartalom hivatalos forrásokkal igazolható; a röszkei „napi 30–40 ezer jármű” azonban hivatalos adatközlésből nem támasztható alá, és a 24 órás nyitvatartás már ma is fennáll.

A poszt számai jó részben helytállnak (300 milliárdos befizetési kötelezettség, október 15-i döntési határidő, 1,7 százalékos féléves GDP-növekedés, a Tisza 500 milliárdos egészségügyi ígérete), de a központi következtetés rossz viszonyítási ponton áll: az 1,7 százalék épp a költségvetésbe tervezett 4,1 százalék felét sem éri el, és a poszt elhallgatja a 3,7-ről 7,5 százalékra emelkedő hiányt, amivel a kormány az elvonást indokolja.

Az idézetek nagyrészt valóban elhangzottak, de a poszt központi állítása — hogy a kilenc mondat a szövegkörnyezetében is ugyanazt jelenti — nem áll: a 2023. márciusi Klubrádió-interjú teljes szövege szerint Lannert Judit a rendszert kritizálta, a kisiskoláknál klasztereket, az igazgatóknál újrapályáztatást javasolt, és azt is mondta, minden tanárra szükség van.

A beruházási mélypont és a szarvasi polgármester fideszes párthovatartozása igaz, a munkanélküliség kis emelkedése is kimutatható, de a „gazdaság megy lefelé” állítást a friss GDP-adat megcáfolja, a poszt pedig elhallgatja, milyen jogi indokkal és milyen előzmények után vonták vissza a Gallicoop 33 milliárdját.

A videóban idézett Publicus-adatok pontosak — a miniszterelnöki alkalmasságban mért különbség valóban 45-ről 24 százalékpontra, azaz 21 ponttal szűkült májushoz képest —, de a „minden adat fölött átsiklottak” állítás nem áll, és a poszt nem említi, hogy ugyanez a kutatás továbbra is 41 pontos Tisza-előnyt mér.

A gazdasági és energetikai miniszter Shell-részesedése és a Shell árfolyam-emelkedése valós, de a poszt azt a hamis képet adja, hogy a miniszter maga állítja be a magyar üzemanyagárat, és abból gazdagszik — a törvény csak árplafon bevezetésére hatalmazza fel, az árat a világpiac és a nagykereskedelmi árazás alakítja.

A külföldön dolgozók rekordadata valóban a KSH friss közléséből származik, de az emelkedés a kormányváltás előtt indult, a videó „növekvő államadósságot” állító mondatát a második negyedévi adat cáfolja, a hazaváró programot pedig maga a miniszterelnök őszre ígérte.

A poszt ÁKK-számai pontosak — a központi költségvetés adóssága április vége és július vége között valóban 2374 milliárd forinttal, 3,75 százalékkal nőtt —, de elhallgatja, hogy ugyanebben a 92 napban a központi alrendszer 991,9 milliárd forintos többlettel zárt, és hogy a növekedés nagy részét az uniós források augusztusi előfinanszírozása és a rekordszintű betétállomány feltöltése adta.

A poszt egy 2020-as szakmai etikai ajánlást „kő-papír-olló módszerű riogatássá” egyszerűsít — a videó feliratában Hegedűs Zsoltnak tulajdonított mondat valójában a 24.hu újságírói szövege —, a 2026-os feljelentésből pedig elhallgatja a milliárdos túlárazást és a használhatatlan gépeket.

Az időrend, amit a poszt felsorol, dokumentálható — a 444 cikke és a műsor levétele között valóban órák teltek el —, de a poszt „amit biztosan tudunk” címszó alatt bizonyítottként közli, hogy a közmédia közleménye „színtiszta hazugság”, holott ezt a saját érvelése nem támasztja alá, a felmentés indoklásának lényegi részét pedig nem hozza szóba.