Az alapesemény igaz — a közmédia a Magyar Narancs megkeresése után közölte, hogy nem ismétli a Stefka István szakértésével készült Trianon-filmet —, de a poszt ehhez olyan indokokat és szándékokat társít, amelyeket a hivatkozott cikkek nem támasztanak alá: a bíráló írás nem Károlyit védi, és a „volt kommunista” jelző nem egy „átkosbeli munkahelyre”, hanem Stefka saját, dokumentált korabeli írásaira épül.
Kettős mérce
A poszt a lejáratást és a személyes jellegű támadást kifogásolja („nem tűrjük el sem a lejáratást, sem a hazugságokat”), miközben ugyanannak a kiadónak a korábbi álláspontja szerint a puszta politikai jelző is elfogadhatatlan tényállítás: a PestiSrácok 2019 májusában saját cikkben adta közre, hogy lapigazgatója, Stefka István magánvádas feljelentésében azt írta, „valakit lekommunistázni nem jó hecc és nem politikai véleménynyilvánítás, hanem tényállítás”. A bíróság az első, ugyanebből az ügyből indult eljárást megszüntette, mert a „kommunista” jelző értékítélet. A mostani poszt ehhez képest „perverznek”, „combfétisesnek” és „hormontúltengéses középkorú tinisrácnak” nevezi a kritizált újságírót, és feltételezést fogalmaz meg arról, mit tenne a buszon — vagyis ugyanaz a kiadó a másik fél esetében a jelzőt jogi eszközzel is számon kérte, a sajátjában viszont ennél jóval súlyosabb minősítéseket használ.