2026. szeptember 18-án kormányzati tájékoztatón mutatták be a 2022. május 17-én, 35 évre megkötött autópálya-koncessziós szerződés felülvizsgálatának eredményét. A közlések szerint a konstrukció nemcsak új útszakaszok megépítését, hanem a meglévő gyorsforgalmi hálózat jelentős részének üzemeltetését és fenntartását is egyetlen hosszú távú szerződésbe foglalta. Vitézy Dávid közlekedési és…
A 2026. szeptember 21-i parlamenti vitában Rétvári Bence (KDNP) a miniszterelnök napirend előtti felszólalására válaszolva azt állította, hogy Magyar Pétert egy elmaradt miniszteri, illetve Mészáros-csoportbeli vezérigazgatói karrier miatti düh vezeti, továbbá hogy „Mészáros Lőrinctől kapott fizetést”, OPUS-részvényeken nyerészkedett, nagy mennyiségű 4iG-részvényt vásárolt és éveken át…
❗️ Baka András a rendszerváltás óta az első köztársasági elnök, akit nem ismer el az egész nemzet államfőnek. Nem csoda, hiszen nem is az, legalábbis nem legitim.
4479292 hozzászólás · 140 megosztás
AI-elemzés
Hamis→megalapozatlan tény
Nem igaz, hogy Baka András lenne a rendszerváltás óta az első államfő, akit nem ismer el az egész nemzet: Áder János, Novák Katalin és Sulyok Tamás megválasztását vagy beiktatását is bojkottálták parlamenti pártok, az „illegitim elnök” pedig a hivatalos dokumentumok szerint megválasztott és hivatalban lévő köztársasági elnök.
A poszt képe annak a politikai közösségnek az indoklását adja vissza, amelynek frakcióvezetője két, szerkezetileg hasonló esetet ellentétesen ítélt meg. Bóka János 2026. augusztus 11-én a Partizánban arról beszélt, hogy a Velencei Bizottság és a strasbourgi bíróság döntése szerint alaptörvény-módosítással sem lehet valakit elmozdítani a hivatalából, és Sulyok Tamás elmozdítása nem felelt meg az európai jogi standardoknak. Ugyanebben az interjúban Baka András 2011-es, szintén alkotmányos szintű jogalkotással történt eltávolításáról a Legfelsőbb Bíróság éléről azt mondta, hogy az intézmény „átfogó alkotmányozási folyamat eredményeként szűnt meg", és „teljesen jogos" volt az igény új személy megválasztására. Baka eltávolítását az Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016. június 23-án jogellenesnek találta.
🤡 Annyit hazudozott a béremelésekről, hogy teljesen belezavarodott az ATV-ben, és önmagát cáfolta meg!
3835511 hozzászólás · 426 megosztás
AI-elemzés
Félrevezető→kiragadott idézet
A poszt egy láthatóan összevágott klipből vezeti le, hogy a miniszterelnök „önmagát cáfolta meg”, miközben a két összeillesztett mondatrész között éppen a kivágott rész áll, és az elérhető források szerint a Fidesz-korszak célzott ágazati emelései, illetve a minimálbérhez kötött januári emelés két külön kérdés.
A hangnemre vonatkozó kifogás és a mostani megfogalmazás között dokumentálható az ellentét: a 2026. július 20-i országgyűlési napló szerint Szűcs Gábor napirend előtti felszólalását azzal zárta, hogy a szociális és családügyi miniszter szavait idézte – „akkor jelenik meg a személyeskedés, amikor a szakmai érvek elfogynak” –, és korábban ugyanebben a beszédben a miniszterelnök üvöltözését és minősítéseit kifogásolta. A most vizsgált poszt ezzel szemben bohóc-emojival indul, és a „hazudozott”, „belezavarodott” minősítésekre épül, szakmai érvelés helyett.
A felszólalás valóban elhangzott, de a poszt által terjesztett feliratozott szöveg több ponton hamis képet ad: von der Leyent az Európai Parlament 401 szavazattal választotta meg, uniós jog nem ad választójogot harmadik országbeli bevándorlóknak, és a Pfizergate-ügyben nincs korrupciót megállapító ítélet.
2026. szeptember 15. és 17. között több oldal tette közzé ugyanazt az egyperces felvételt, amelyen Lannert Judit arról beszél, hogy Magyarországon férfiak sírnak amiatt, hogy a magyar labdarúgó-válogatott nem jut be a világbajnokságra – a beszélgetés más résztvevői közbevetik, hogy a pótselejtezőjéről van szó –, majd azt mondja: „csak ennyit kell elmondani a mai Magyarországról, és szerintem már…
👮🏻♂️ Nagy büszkeség, hogy olyan rendőreink vannak, akik nem hajlandóak részt venni a kormánypárt erőszakszervezetében, egy új ÁVH-ban, amely politikai megrendelésre teszi tönkre a Tisza ellenfeleit gazdasági és/vagy…
3035298 hozzászólás · 566 megosztás
AI-elemzés
Hamis→megalapozatlan tény
A poszt félrevezető képet ad: az öt jelentkező és a BRFK-értekezlet ellenőrizhetetlen, az NVVH-hoz való rendőri vezényléshez beleegyezés kell, és a poszt napján a hivatal büntetőeljárási, így lehallgatási jogkörei még nem voltak alkalmazhatók.
❗️ Magyar Péter ezen a héten is hazudott a parlamentben a rekord üzemanyagárról, itt a bizonyíték!
2999260 hozzászólás · 449 megosztás
AI-elemzés
Hamis→elavult adat
A videóba vágott „V4-es dízelárak – 2026.09.10" grafikon külföldi számai elavultak: a lengyel 609 forintos adat még a szeptember 1-jén megszűnt lengyel áfacsökkentés és ársapka idejéből származik, miközben a lengyel dízel épp azokban a napokban ugrott rekordszintre, így a poszt „bizonyítéka" nem igazolja, hogy a miniszterelnök hazudott.
👏🏻 Gratulálok! Reméljük, hogy ezek után Magyar Péter hétfőn ismét újabb győzelmi jelentést tár elénk, amiben magát Szent Istvánhoz vagy IV. Bélához hasonlítja! (Sajnos mindkettő megtörtént már…)
A poszt képén felsorolt elmaradt béremelések és a családi pótlék duplázásának hiánya helytálló, a „rekord üzemanyagár, államadósság és hiány” hármas viszont csak tetszőlegesen választott, nominális bázison igaz: a gázolaj 2023 januárjában drágább volt, az adósságráta és a GDP-arányos hiány pedig elmarad a 2020-as, illetve 2006-os szinttől.
A poszt szerzőjének pártja ma azt kéri számon, hogy a kormány nem lép az üzemanyagárak ellen: Bóka János frakcióvezető szeptember 8-i videójában a védett ár bevezetésének elmaradását kifogásolta, Orbán Viktor pedig „rekordmagas benzinárról” írt. Ugyanez a párt kormányon 2022. december 6-án a 494/2022. (XII. 6.) kormányrendelettel maga vezette ki a hatósági üzemanyagárat, amikor a NAV által közölt piaci ár a benzinnél 691, a gázolajnál 825 forint volt, tehát magasabb a mostani 626, illetve 701 forintos átlagárnál; az ezt követő hónapokban a KSH szerint 708 forintos havi gázolaj-átlagár mellett sem állították vissza az árplafont. Szűcs Gábor a 2026. július 20-i parlamenti felszólalásában is a védett ár kivezetését és a be nem következő beavatkozást róta fel a kormánynak.
❗️ Már a tiszások is kezdik felismerni, mit épít ki Magyar Péter!
313250 hozzászólás · 238 megosztás
AI-elemzés
Félrevezető→elhallgatás
A vagyonvisszaszerzési hivatal törvénye tényleg feltűnően széles vizsgálati kört jelöl ki, de a posztban felidézett kép – hogy a nyugdíjas, az óvónő vagy a postás ugyanúgy célpont lehet, és „bárkit lehallgathatnak, bárkinek elkobozhatják a vagyonát” – kihagyja a törvény célhoz kötöttségét, a bírói engedélyt és azt, hogy vagyonelkobzásról bíróság dönt.
A poszt szerzője korábban ugyanezeket a kifogásokat alaptalannak nevezte, csak a másik oldalon. A XXI. Század Intézet 2024. július 29-i, Szűcs Gábor aláírásával megjelent elemzésében a Szuverenitásvédelmi Hivatalt védte, és azt írta, hogy a „homályos megfogalmazásról” és „a törvény bárkire való vonatkoztatásáról” szóló vádak alaptalanok, mert a hivatal „pártatlan, és objektív kritériumok alapján indít vizsgálatot”; a törvény hatályon kívül helyezésére vonatkozó velencei bizottsági javaslatot pedig „nyílt beavatkozásnak” minősítette. A Velencei Bizottság 2024. március 18-i véleménye ugyanakkor éppen azt kifogásolta a szuverenitásvédelmi törvényben, hogy a hivatal vizsgálata nem hatósági eljárás, ellene közigazgatási per nem indítható, és a hivatal homályos jogalapon, felülvizsgálat nélkül bárki magánszférájába beavatkozhat – vagyis pontosan azt a szerkezetet, amelyet most a vagyonvisszaszerzési hivatal esetében a felvétel „az önkény megtestesülésének” nevez.
Eredeti megnyitása
