Mit hazudnak?

Fürcht Pál október 21-i bizottsági meghallgatásáról pontosak a beszámolók, és az is dokumentált, hogy Magyar Péter 2024 márciusában Rogán köréhez kötött iratmanipulációt állított, majd a kormány és a legfőbb ügyész lemondását követelte; Fürcht hazugságvizsgálati vállalása azonban csak a saját, 2022-től tartó főügyészi időszakára és a saját tudomására vonatkozik, ezért nem cáfolja a 2024-es vádat, és nem bizonyítja, hogy Rogán köre nem avatkozott be.

Fürcht Pál 2026. október 21-én a vizsgálóbizottság előtt valóban azt mondta, hogy nem ő küldött üzenetet Magyar Péternek, és tudomása szerint Rogán Antal emberei nem húztak ki iratokat. Ebből azonban nem következik, hogy a miniszterelnök hazudott volna: az üzenetet Fürcht ügyvédje küldte, és ezt Fürcht maga is elmondta. A miniszterelnök 2024-es telefonügyéről, illetve arról, hogy abban politikai utasításra próbáltak-e súlyosabb bűncselekményt fabrikálni, a meghallgatáson nem nyilatkozott, így azt sem cáfolta.

A 2027-es költségvetésről október 19–20-án bejelentett terv valóban szigorít: emeli a katások tételes adóját, az innovációs járulékot és a legnagyobb cégek társasági adóját, korlátozza az anyák szja-mentességét, és mintegy 1465 milliárd forinttal csökkenti a kiadásokat; hamis viszont az a kép, hogy a csomag általában sújtja a családokat, a nyugdíjasokat, a vállalkozásokat vagy a foglalkoztatást, mert ugyanez a terv megduplázza a családi pótlékot, a 680 ezer forint alatt keresők szja-ját csökkenti, emeli a kisnyugdíjakat, a társasági adó csak az évi 180 milliárd forint feletti árbevételű cégeknél nő, a munkanélküliség emelkedése pedig a kormányváltás előtt indult.

A 2027-es költségvetés 2026. október 19–20-án bejelentett vállalati adóemelései valósak: 260 milliárd forint a társasági adóból és az innovációs járulékból, 3,75 százalékos reklámadó, magasabb kiskereskedelmi adó. A legnagyobb, a globális minimumadó alá eső cégek névleges társaságiadó-kulcsa a Pénzügyminisztérium október 20-i tájékoztatása szerint 9-ről 15 százalékra nő, ez 3–5 ezer céget érint. Csakhogy a 15 százalék csak névleges kulcs: az iparűzési adó beszámítása miatt a tényleges teher 11–11,25 százalék körül lesz, és a 180 milliárd forint alatti árbevételű cégeknél marad a 9 százalék. Mindez egyelőre csak bejelentés. Nem megalapozott, hogy az adóemelés miatt már most „brutális” gazdasági visszaesés van, sem az, hogy a társaságiadó-emelés munkahelyeket szüntet meg, és a cégek biztosan a lakosságra hárítják át.

A 2026. október 19-i Magyar Közlönyben megjelent belügyminiszteri rendeletek valóban felvették a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt (NVVH) a körözést elrendelő, elfogatóparancsot kibocsátó, illetve a DNS- és biometrikus adatokat kezelő szervek közé. Ezek azonban a júliusi NVVH-törvény végrehajtási szabályai, amelyek az ügyészséggel azonos helyzetbe hozzák a hivatalt a saját büntetőügyeiben. Arra nincs bizonyíték, hogy a módosítás célja a politikai ellenfelekkel való leszámolás vagy egypártrendszer kiépítése volna, és a rendőrséget, az ügyészséget vagy a bíróságot sem váltja ki.

Egy 50 milliós, 25 éves hitelre 3, illetve 5 százalékkal számolva a 237 106 és a 292 295 forintos törlesztő pontos, és stimmel a havi 55 189, évi kb. 662 ezer forintos különbség, valamint a 21,1, illetve 37,7 millió forintos teljes kamatteher is. Ezek a számok azonban a maximális hitelösszegre és futamidőre igazak, és csak a használt lakásra felvett új hitelekre vonatkoznak. Az Otthon Start kivezetése 2026. október 20-án még csak bejelentés volt, a Wekerle+ hitelösszegét és futamidejét pedig még nem hirdették ki.

A magyar részvénypiac 2026. október 19-én valóban esett: a BUX 1,1, a Mol 2,1, az OTP 1,8 százalékkal. Ez azonban nem „zuhanás” volt, és ugyanaznap a vezető európai indexek is 1–1,7 százalékot estek. A forint közben erősödéssel reagált a 4,9 százalékos hiánycélra, így az, hogy a piac jól fogadta a költségvetési bejelentéseket, a devizapiacra nézve megalapozott; hogy a Kossuth Rádió műsorvezetője pontosan mit mondott, írott forrásból nem ellenőrizhető.

Valóban bejelentették, hogy 2027-től az Otthon Start helyébe a Wekerle Plusz lép: 18–41 éveseknek, használt lakásra 3 helyett fix 5 százalékkal. Ez a havi törlesztőt és a felvehető hitelösszeget is érezhetően rontja. Hamis viszont az a kép, hogy a fix 3 százalék eltűnik, hiszen új lakásra megmarad, és a megkötött szerződések is érvényesek. Az sem igaz, hogy a kormány kategorikusan tagadott volna minden módosítást, vagy hogy „17 ezer lakás állt meg”. A gyakran emlegetett 3,5 százalékos „uniós piaci átlag” valójában az euróövezeti átlag, nagyjából 3,5–3,6 százalék. Ez euróban felvett hitelekre vonatkozik, ezért nem mérhető össze a forintban nyújtott magyar támogatott kamattal: a hazai piaci lakáshitelek kamata 6–7 százalék.

Magyar Péter 2026. október 19-én valóban bejelentette az élelmiszerekre és a drogériai termékekre is kiterjedő árrésstop kivezetését, de időpontot nem mondott, és október 25-ig jogszabály sem született róla. A kivezetés után valóban nem marad törvényi árrésplafon. Félrevezető viszont, hogy a boltok így „akármekkora nyereséget” rakhatnának az árakra, hogy ez a külföldi láncoknak kedvez a vásárlók kárára, és hogy az alapvető élelmiszerek ára 20–27 százalékkal ugorhat meg. Ez utóbbi szám csak akkor jön ki, ha minden lánc minden érintett terméken 30–40 százalékra emeli vissza az árrést. A jegybank ezzel szemben azt becsüli, hogy a láncok árrése a korlát alatt is 31 százalék körül maradt, és a kivezetés után csak mintegy 0,3–0,4 százalékpontnyi visszadrágulás várható.

Igaz, hogy Magyar Péter a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként túlárazottnak tartott kommunikációs szerződéseket írt alá, és ezt a 2024. februári Partizán-interjúban maga hozta szóba, a pénz pedig egy állami cégé volt. Igaz az is, hogy 2026. október 19-én azt mondta, a közpénzt nem túlárazott szerződésekre akarják költeni. Kimarad viszont, hogy az interjúban felsőbb nyomásról, több megtagadott aláírásról és emiatti távozásról beszélt.