Mit hazudnak?

A Ferencváros szurkolói 2026. október 18-án, a Kisvárda elleni bajnoki előtt valóban kifeszítették az „Az aberrált agyatok szüleményeit ne próbáljátok ráerőltetni a gyerekekre!” feliratú molinót, a gyermekvédelmi csomagot pedig a Tisza-frakció szavazta meg (139 igen, mind tiszás). A molinó azonban egyik törvényt sem nevezi meg: azt, hogy a csomagnak szólt, a sajtó is csak feltételezi.

A katásokra jutó, négy év alatt nagyjából kétmilliós többletteher a 2026. októberi tervezet szerint reális nagyságrend, a többi tétel viszont a Tisza-kormány számlájára ír olyan költségeket, amelyeknek más az oka: az 5 százalékos lakásáfa év végi lejártát még az Orbán-kormány 2024-es törvénye rögzítette, és erről október 19-ig nem született új döntés; a védett árat akkor vezették ki, amikor a piaci ár alatta volt, a mostani különbözet pedig az olajár emelkedéséből fakad; a „20 ezer gyárból elküldött” emberről pedig nincs adat, a nagy gyárbezárásokat külföldi anyavállalatok piaci okokkal indokolták.

Orbán Viktor 2026. október 18-án Lakiteleken szó szerint elmondta, hogy le akarják törölni őket a politikai pályáról, és rá vadásznak; a miniszterelnöki ciklusok korlátozása valóban kizárja, hogy újra kormányfő legyen, és Magyar Péter aznap bűncselekménynek nevezte egyik mondatát. Arra viszont nincs bizonyíték, hogy a Tisza-kormány vagy Magyar Péter célja a Fidesz betiltása, egypártrendszer kiépítése vagy Orbán Viktor erre irányuló eltávolítása volna: Orbán ellen eljárás nem indult, ő a Fidesz elnöke, a párt pedig parlamenti ellenzékként működik.

Magyar Péter miniszterelnök 2026. október 18-án valóban az egyik legsúlyosabb, a Btk. 254. §-a szerint akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő állam elleni bűncselekménynek nevezte Orbán Viktor lakiteleki „tompább, élesebb” mondatát, Havasi Bertalan pedig ugyanaznap valóban a Btk. 263. §-ára hivatkozva vetette fel, hogy a feljelentés elmulasztása is bűncselekmény; ez a szakasz létezik, de feltételei (hitelt érdemlő tudomás, készülő vagy még le nem leplezett cselekmény, feljelentés „mihelyt teheti”) nem állnak automatikusan fenn, és erről hatóság nem döntött.

Orbán Viktor 2026. október 18-án Lakiteleken valóban azt mondta, hogy a letartóztatott fideszes politikusokat azért vitték be, hogy őt is bevihessék, de a letartóztatásokat bíróság rendelte el, a politikai cél pedig nem igazolt; az aranykonvoj-ügyről elhangzottak nem állnak meg: a pénzmosási nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették, a hét ukrán fegyvertelen banki alkalmazott volt, nem „fegyveres maffiózó”, a Hajdu Jánossal közölt gyanú pedig legalább kilencórás jogellenes fogva tartásról szól, nem másfél óráról.

Magyar Péter 2026. április 16-án valóban megígérte a védett üzemanyagár fenntartását, a védett árat június 27-én mégis kivezették, és a pénzügyminiszter augusztusban azt mondta, hogy ennél többet nem lehet tenni; a „hazudott” vád és a belőle levont, rezsicsökkentésre vonatkozó párhuzam mégis félrevezető, mert a védett ár fenntartása már áprilisban az olajárhoz kötött, átmeneti vállalás volt, a kivezetéskor a piaci ár a védett szint alatt járt, a rezsicsökkentésre pedig a kormány 2027-re 1165 milliárd forintot tervez, a kataemelés pedig október közepén még csak tervezet volt.

2026. október 13. és 15. között valóban lemondott az energetikai államtitkár, a MEKH elnöke, az OVF főigazgatója és az SZTFH elnöke, de a négy közül hármat még az Orbán-kormány idején neveztek ki, és a kormány maga is cserét vagy átalakítást tervezett az intézményeik élén; a sportállamtitkár lemondása pedig csak névtelen forrásokra épülő, meg nem erősített értesülés volt.

Gyömrőn 2026. október 15-én egy önkormányzati képviselő valóban kérte, hogy a polgármester egyeztessen az iskolák vezetőivel, és Kisberk Szabolcs ezt vállalta. Tiltás azonban nem született: a város nem fenntartója az iskoláknak, és a kezdeményezés csak arra irányult, hogy az iskolák jelezzék a megkereséseket, és ilyen programot „lehetőség szerint” ne engedélyezzenek. Félrevezető az is, hogy az új gyermekvédelmi törvény beengedné az LMBTQ-szervezeteket az iskolákba: a külső előadók nyilvántartásba vétele kötelező marad, és a törvény október közepén még hatályba sem lépett.

Valós a Szent Imre Kórház késedelmes pótlékkifizetése és a 2026. októberi budapesti belgyógyászati válság, ahogy az is, hogy a kampányban ígért azonnali ápolói béremelés október közepéig nem valósult meg. A válság okai azonban régebbiek, nem csak a fél év tétlenségéből fakadnak. A helyhiány miatti „betegkirakásról” és az egyedi elbocsátásokról csak hozzátartozói beszámolók szólnak, a minisztérium pedig általános utasításként cáfolta. Hegedűs Zsolt nem azt mondta, hogy megoldotta a válságot, hanem azt, hogy az ügyelet október 15-én már különösebb gond nélkül zajlott. A „nem akarok miniszter lenni” mondat egy 2026. júliusi interjú csonkított idézete.

Az az álláspont, hogy Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter alaptalanul, hazugságokkal támadja Koncz Zsófia volt családügyi államtitkárt, aki tisztességesebb, mint a Tisza-kormány tagjai, és akire Magyar Péter kormánya is büszke lehetne.