A megosztott felvétel a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal „valódi céljaként" a magyar vállalkozók megfélemlítését és a közpénzek külföldi cégekhez juttatását állítja tényként, holott a törvény a vizsgálati kört a közvagyonhoz köti és magyar–külföldi tulajdon között nem tesz különbséget; a hivatal a poszt napján még egyetlen eljárást sem indított.
Kettős mérce
A posztban megszólaló Lánczi Tamást 2024. január 15-i hatállyal, a 2/2024. (I. 10.) KE határozattal nevezték ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökévé — annak a hivatalnak az élére, amelynek törvénye a mostaninál szűkebb jogorvoslati garanciákat adott: a 2023. évi LXXXVIII. törvény 6. § (7) bekezdése szerint a hivatal nyilvánosságra hozott, névvel megjelölt szervezetekre vonatkozó jelentésével szemben jogorvoslatnak nem volt helye, a 8. § (2) bekezdése szerint pedig a vizsgálati eljárás nem minősült közigazgatási hatósági eljárásnak, és közigazgatási pernek sem volt helye. A most kifogásolt NVVH-törvényben ugyanez a kizárás a vizsgálati szakaszra áll fenn, de a bírság kiszabása és a cégek felügyelet alá vonása hatósági eljárás, tehát bíróság előtt támadható, és a megsemmisített határozat kárát az állam megtéríti. A poszt szerzője a Magyar Nemzet 2026. augusztus 24-i cikke szerint a Fidesz parlamenti képviselője, vagyis annak a pártnak a politikusa, amely kormányon a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogorvoslat nélküli vizsgálati rendjét megalkotta.
Eredeti megnyitása
