Mit hazudnak?

A 2026. október 6-án benyújtott T/796-os törvényjavaslat valóban önálló, a felügyelőbizottság irányítása alatti belső ellenőrzést hoz létre, a testület hatáskörét kiterjeszti az MNB többségi tulajdonú cégeire és alapítványaira, felére csökkenti a tiszteletdíjakat, a monetáris politikát pedig nem érinti; a százmilliárdos nagyságrendű veszteség az Állami Számvevőszék adatai alapján valós, de hogy a pénz „eltűnt”, azt bíróság még nem mondta ki.

A Tajpeji Képviseleti Iroda valóban rendezett fogadást 2026. október 8-án Budapesten, a Hagyományok Házában, de az nem a tajvani „függetlenség”, hanem a Kínai Köztársaság nemzeti ünnepének, az 1911-es vucsangi felkelés évfordulójának ünneplése volt, és magyar politikusok már az Orbán-kormány idején is jártak ilyen fogadásokra; a Csiang Cö-minnek tulajdonított alkotmánymódosítás pedig nem történt meg.

Az Európai Unió Bírósága a napi egymillió eurós bírságot nem a határvédelemért szabta ki, hanem azért, mert az Orbán-kormány nem hajtotta végre a 2020-as menekültügyi ítéletet, és ezzel a Bíróság szavaival „szándékosan” kivonta magát a közös menekültügyi politika alól, aláásva a tagállamok közötti szolidaritást. A bírság 2026. október közepén is fut, napi nagyjából 363 millió forint. A 2024-es migrációs paktum viszont nem jogalapja a bírságnak.

Magyar Péter 2026. október 16-án este valóban azt mondta, hogy szerinte Zelenszkij nem jön el az október 23-i budapesti megemlékezésre, pedig a magyar kormány az orosz elnök kivételével minden vezetőt meghívott, és a történeti háttér is helytálló; az ukrán fél azonban október 17-ig nem döntött, így az, hogy Zelenszkij „nem jön el”, csak a miniszterelnök várakozása, nem tény.

A nyugat-magyarországi azbesztszennyezés kezeléséről elhangzó kritikai állítások többsége helytálló. Ezek: a 3 milliárdos alap a beérkezett igényekhez képest szűk, kötelező a 10–30 százalékos önerő, a pályázati kiírás ellentmondott a rendeletnek, az önkormányzatokért felelős államtitkár csak augusztus 29-én állt munkába, a május–júliusi „pár hetes” ígéretek nem teljesültek, és a Fidesz 50 milliárdos módosítóját elutasították. Pontatlan viszont, hogy Szombathelyen kívül egyetlen település sem kezdett saját forrásból mentesítésbe: Bük saját költségén elszállíttatta a szennyezett anyagot.

Széchenyi István és Wesselényi Miklós 1822-ben valóban együtt járta be Nyugat-Európát, de a Védegyletet nem Széchenyi építette: az 1844-ben alakult egyesületet Kossuth Lajos vezette, Batthyány Kázmér elnökölt, Széchenyi pedig kezdettől ellenezte. Túlzás az is, hogy az innováció súlypontja Keletre vándorolt: a WIPO 2026-os indexében Svájc, Svédország és az Egyesült Államok vezet, Kína a 10., bár a vezető innovációs klaszterek között a kelet-ázsiaiak dominálnak.