A júniusi levelezés, Radnai Márk címzetti szerepe és a nyertes cég korábbi pár száz milliós bevétele dokumentált, de a poszt bizonyítottként állítja, hogy a cég előre tudta a győzelmét, és azt sugallja, hogy Zelcsényi Miklós pénzt kapott a rendezvényből — erre egyetlen forrás sincs.
Olvasom a kommentekben, hogy sokan aggódnak, hogy a 126 milliárd forint visszaszerzésével ez a történet lezárult. Pont az ellenkezője igaz: most kezdődik…
A visszaváltás, a 126 és a 101 milliárd forintos összeg, a négy EXIM-feljelentés és a gyanúk megnevezése forrásokkal igazolható, de az egyiptomi ügy 28,5 milliárdos veszteségét a poszt rossz szereplőhöz köti, és nem említi, hogy a visszaváltással az állami bankok jövőbeni kamat- és kezességidíj-bevételtől is elesnek.
Csak a szokásos. A Mi Hazánk egyetlen EP-képviselője, Borvendég Zsuzsanna ismét lenyomta a Tiszát Brüsszelben.…
35852 hozzászólás · 46 megosztás
AI-elemzés
Félrevezetőmegalapozatlan tény
A poszt szövegében szereplő három szám (49 felszólalás, 94,45 és 92,80 százalék) helytálló és dokumentált, a mellékelt táblázat viszont olyan tiszás átlagokat és Borvendég-adatokat közöl forrásmegjelöléssel, amelyek a hivatkozott Telexnél és Lakmusznál nem szerepelnek, két mutatóban pedig a hivatalos EP-adat épp az ellenkezőjét mutatja.
❗️Hadházy Ákoshoz is eljutott az augusztus 20-i tűzijáték megszervezésével kapcsolatos teljes levelezés, és szerinte a dokumentumok egyértelműen azt mutatják: nem egyszerű szabálytalanságról, hanem manipulált…
A poszt szövege pontosan adja vissza Hadházy Ákos állításait és jelzi is, hogy vádakról van szó, a képfelirat viszont bizonyított korrupcióként közli a gyanút, a záró mondat pedig 4,8 milliárdos rendezvényről ír, miközben a hivatalos eredményhirdetmény nettó 3,135 milliárd forintot rögzít.
❗️A TISZA már inkább zárt ajtók mögött folytatja az NVVH, az ellenzék által csak az „új ÁVH-nak” nevezett szervezet vezetőinek kiválasztását, miután az egész eljárás a kormánypárti sajtó szerint is „átláthatatlan…
A poszt egyes tényei (a két ellentétes Tisza-közlemény, Sárvári negyedik helye, a zárt elnökhelyettesi meghallgatások, a 444 kritikája) helytállnak, de elhallgatja, hogy a zárt ülésekről már a kifogásolt sajtókritika előtti napon döntöttek, és két részletet is pontatlanul ad vissza.
A poszt annak a politikai tábornak a keretét viszi tovább, amelynek vezetője, Orbán Viktor július 25-én „új ÁVH”-nak nevezte a hivatalt, és amelynek frakciója augusztus 24-én bojkottálta a vezetők kiválasztását. Ugyanez a tábor kormányon a 2023. évi LXXXVIII. törvénnyel úgy hozta létre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, hogy annak elnökét nem nyilvános pályázat, pontozás és parlamenti bizottsági meghallgatás után, hanem a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezte ki – Lánczi Tamást a 2/2024. (I. 10.) KE határozattal, 2024. január 15-i hatállyal; a HVG egykorú cikke kifejezetten rögzíti, hogy „a hivatal elnöki posztját nem pályáztatták meg”. Az NVVH-nál ezzel szemben nyílt pályázat, pontozás, részben nyilvános bizottsági meghallgatás és kétharmados parlamenti titkos szavazás előzi meg a döntést. Ez a különbség a szerző személyére nézve nem dokumentált, csak a posztban hordozott politikai keretre.
Soros-közeli szervezetek és hatalom egy kézben?
Egy rendkívüli jogosítványokkal felruházott új állami hivatal élére olyan emberek kerülhetnek, akiknek szakmai múltjában külföldről…
Igaz, hogy az NVVH jogkörei kiterjedtek, és hogy az elnökjelölt Ligeti Miklós munkahelye, a Transparency International Magyarország külföldi és Open Society-támogatást is kapott, de a poszt képfelirata kész döntésnek mutatja a még folyamatban lévő kiválasztást, „a szervezet vezetőjének" nevezi a jogi igazgatót, és forrás nélkül sugall külföldi érdekkiszolgálást.
A Külügyminisztérium a mai napon feljelentést tett a Szijjártó Péter köréhez köthető 300 milliárd forintos
lélegeztetőgép-mutyi ügyében.
Minden nap újabb lépés a magyar emberek vagyonának visszaszerzése érdekében.
A feljelentés és a 300 milliárdos nagyságrend igaz, de a poszt elhallgatja, hogy a beadvány ismeretlen tettes ellen szól, csak gyanút rögzít, és az ügyben eddig egyetlen forint közvagyon sem került vissza.
A videó számadatainak túlnyomó része egyezik a KSH, a Pénzügyminisztérium és a GKI közléseivel, de a költségvetésről szóló legerősebb állítás rossz alapra vetít: a 91 százalék nem a 2026-os költségvetés, hanem az éves hiánycél elhasznált része, és a mérleg mellől kimaradnak a kedvezőtlen mutatók.
A poszt az üzemanyagárakat eredményként mutatja be, miközben a szerző pártja ellenzékből ezzel ellentétes irányú követelést fogalmazott meg: az Index 2026. március 3-i beszámolója szerint Magyar Péter „azonnali adócsökkentést és benzinárstopot 480 forinton" követelt az akkori kormánytól. Kormányra kerülve a döntés az ellenkező irányba mutatott: az Országgyűlés 2026. június 23-án kivezette a védett üzemanyagárat, a miniszterelnök július 23-án pedig arról beszélt, hogy a védett ár fenntartása havi 50 milliárd forintba kerülne, és az üzemanyagadók csökkentésére nincs mozgástér. A századik napon a gázolaj országos átlagára 680 forint volt, 65 forinttal a korábbi védett szint felett.
A bevágott interjúrészlet valódi, de a lakossági energiaárról szólt, nem az üzemanyagról — a védett üzemanyagár akkor még nem is létezett —, a poszt napján pedig a gázolaj országos átlaga 681, nem 700 forint felett volt.
A poszt szerint a hatósági üzemanyagár megszüntetése „becsapás”. Ugyanez a politikai oldal 2021 novemberében maga vezetett be 480 forintos árstopot a benzinre és a gázolajra, majd az Orbán-kormány 2022 decemberében egyik pillanatról a másikra vonta vissza — a HVG 2026. március 3-i összefoglalója szerint másnapra a 95-ös benzin átlagára 617, a gázolajé 681 forintra ugrott, és ugyanez a cikk idézi fel az árstop mellékhatásait, a benzinhiányt és a független kutak bezárását is. A most kifogásolt 615 forintos védett árat szintén az Orbán-kormány rendelete állapította meg 2026 márciusában, veszélyhelyzeti, ideiglenes intézkedésként.
A videó több ponton valós tényekből indul (a Lavrovval való egyeztetés hiánya, a benzin régiós árhelyzete, a 2027-es költségvetés még nem tárgyalt volta), de tervezeteket, meg nem erősített értesüléseket és vitatott műszaki állításokat közöl lezárt tényként — a kamatstop kivezetését, az Otthon Start „elvételét", az erdőgazdaságoknak adott áremelési utasítást és azt, hogy „semmi nem valósult meg" az ígéretekből.