Mit hazudnak?

Igaz, hogy az Országgyűlés 2026. október 12-i, hétfői ülése 13 órakor kezdődött, és az is, hogy a 2026. április 12-i választáson nagyjából 2,46 millióan, pontosan 2 458 337-en szavaztak a Fidesz–KDNP közös országos listájára.

Nem igaz, hogy 2026 októberében rekordáron lehetett tankolni: október 12-én a benzin 642, a gázolaj 709 forint volt, 2022 és 2024 között pedig mindkettő drágább is volt már. A kata „megduplázása” is még csak egy társadalmi egyeztetésen lévő tervezet volt, nem elfogadott döntés. Az viszont igaz, hogy Magyar Péter ellenzékben adócsökkentést és 480 forintos benzinárat követelt, hogy a Tisza-kormány kivezette a védett árat, és hogy a beígért azonnali béremelések októberig nem valósultak meg.

Donald Trump 2026. október 10-én a Fehér Háznál valóban azt mondta, hogy itt az ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen, és olyan vezető kell, „aki képes megállapodást kötni”. A kijelentés egy nappal azután, és újságírói kérdésre hangzott el, hogy Zelenszkij bírálta az orosz dízelre szóló amerikai szankciókönnyítést. Trump maga a finomítók elleni ukrán csapásokkal és a megállapodások elmaradásával indokolta.

A Magyar Közlöny 2026. október 9-i számában megjelent kormányhatározat a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének és nyomozati elnökhelyettesének rendőri személyvédelmére 2026-ra egyszeri 175,1 millió, 2027-től évente 848,7 millió forintot rendel. Ez havonta mintegy 71, naponta mintegy 2,3 millió forint, a két összeg pedig 2027 végéig együtt valamivel több mint egymilliárd forint.

Igaz, hogy Magyar Péter 2026. október 9-én és 12-én is távozásra szólította fel az ÁSZ és a GVH elnökét. Október 12-én az Országgyűlésben ezt mondta nekik: „Ha nem megy, segítünk”. Az is igaz, hogy az ÁSZ elnökének törvény szerinti havi bruttó keresete 2026 márciusától nagyjából 8,7 millió forint. Az viszont nem igazolható, hogy a felszólítás mögött személyes sértődés állna amiatt, hogy az ÁSZ elnöke a miniszterelnök volt feleségének párja. A felszólításnak nem is friss sérelem az előzménye: a miniszterelnök már a választás éjszakáján távozásra szólította fel a hivatalvezetőket. Ennek eszközéül saját szavai szerint a Déli Körvasút-ügyet, a pártfinanszírozás ellenőrzését és az MNB-alapítványokat hozta fel.

Igaz, hogy Trump október 9-én megállapodott Putyinnal, és az USA ideiglenesen enyhített az orosz dízelre vonatkozó szankciókon, de csak dízelre és 2027. április 7-ig. Az orosz finomított termékek uniós importtilalma nem új lépés: 2023 februárja óta érvényes, és a célja az orosz háborús bevételek csökkentése, nem az európai üzemanyag megdrágítása. A magyar védett árat pedig még júniusban vezették ki, így annak nincs köze az októberi megállapodáshoz.

Hamis, hogy a kormány 2026 októberében az IMF nyomására visszalépett volna a vagyonadótól: az IMF október 8-i zárónyilatkozata nem is említi a vagyonadót, a miniszterelnök pedig október 9-én délelőtt megerősítette a tervezetet. A ma katázók havi tételének 50 ezerről 100 ezer forintra emelése viszont valós, de egyelőre egyeztetésre bocsátott tervezet, és két lépésben, 2028-ra jönne.

Az Eurostat nem közöl az illegális bevándorlók által elkövetett nemi erőszakokról és gyilkosságokról szóló adatot, így ilyen adat Németország „első helyét” sem mutathatja. Igaz, hogy Svédországban rögzítik a legtöbb nemi erőszakot egy főre vetítve, de ez nagyrészt jogi és statisztikai különbségekből adódik. Lengyelország valóban egyetlen menedékkérőt sem vett át az uniós áthelyezési programból, ám 2015 szeptemberében még a liberális kormány mintegy 7000 fő befogadását vállalta, és a „nulla” a PiS-kormány csak 2016-ban kimondott döntése volt.

A 2305 beruházás, a 23 500 milliárd forint és a 187 ezer munkahely a HIPA hivatalos, 2014–2025-ös összesítéséből származik. Ezek azonban döntéskor vállalt beruházások és létrehozandó munkahelyek, nem igazoltan megvalósult állások. Az ezzel szembeállított munkaerőpiaci szám téves: a KSH szerint júliusról augusztusra a foglalkoztatottak száma csökkent 21 ezerrel, a munkanélkülieké 7 ezerrel nőtt, szeptemberi adat pedig október elején még nem létezett.

Az IMF 2026. október 8-i stábnyilatkozata valóban javasol progresszívebb szja-t, magasabb társasági adót és tőkejövedelem-adót, kevesebb áfakedvezményt, szűkebb támogatott energiakeretet, a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kötését és a korai nyugdíjazás kivezetését; ezek azonban a rendes éves konzultáció kötelező erő nélküli ajánlásai, nem feltételei az uniós forrásoknak, az IMF-hitelről pedig csak névtelen sajtóértesülés szól. Az október 12-i parlamenti tudósítások szerint a miniszterelnök az IMF-ajánlásokat érintő felvetésre nem reagált érdemben, a kormány korábban viszont a nyugdíjkorhatár emelését nem tartotta aktuálisnak, és a rezsicsökkentés megtartását ígérte.