Mit hazudnak?

A 2026. október 8-i HUNGRAIL-konferencián bejelentett vasúti lépések nagyrészt fedezettek: valós a Baross-terv 3550 milliárd forintos kerete, a Gubacsi híd kivitelezési szerződése, a GYSEV új InterCity-motorvonatainak 2027-es forgalomba állása és a 2033-as versenyeztetési határidő, a nagysebességű vasútnál pedig a kormány saját tervei is az évtized végére ígérik a terveket. A keret egy része azonban a következő uniós ciklustól és egy folyamatban lévő koncessziós tendertől függ. A 2027-ben érkező InterCityk nem a tervben szereplő 35 új MÁV-motorvonat. A 42 HÉV-szerelvény tendere októberig nem jelent meg, a MÁV-ot érintő kormányrendelet még nem készült el. A nagysebességű vasút tervezése egy még el nem bírált uniós pályázattól függ, a másfél évtizedes megvalósítás pedig előrejelzés, finanszírozási döntés nélkül.

Igaz, hogy az Országgyűlés 2026. október 13-án elfogadta a T/680-as gyermekvédelmi csomagot, amely törölte a homoszexualitás és a nemváltás megjelenítésére vonatkozó nevesített tilalmakat, és az is igaz, hogy ugyanaznap délelőtt, öt perccel a szavazás után bejelentették 4,2 milliárd euró uniós forrás felszabadítását. Ez a pénz azonban egy külön, korrupciós és közbeszerzési aggályok miatt indított eljárásban szabadult fel, amelynek lezárását a Bizottság már szeptember 23-án javasolta. A gyermekvédelmi törvényhez kötött, nagyjából 0,5–0,6 milliárd euró október 13-án is zárolva maradt. A törvény nem nyitja meg az iskolákat a „genderpropaganda” előtt, mert a külső előadókra vonatkozó megkötések és a tartalmi tilalom megmaradt. Az uniós jogi hátteret a kormány maga is kimondta, tehát nem titkolta el.

Nem igaz, hogy az árrésstop kivezetése azonnal 10–20 százalékkal drágítaná az élelmiszereket, vagy hogy egy család havonta legalább 30 ezer forinttal többet fizetne: a jegybank szerint az árszint csak nagyjából 0,4 százalékponttal emelkedne. 2026. október 13-ig a kivezetésről döntés sem született, Magyar Péter október 2-án csak azt mondta, hogy meg kell fontolni. Igaz viszont, hogy Ciprus szeptember 30-án nulla százalékos áfát hirdetett az alapvető élelmiszerekre, és hogy az alapvető tej- és hústermékek 2025 januárja óta érezhetően olcsóbbak lettek, ezt azonban nagyrészt a világpiaci áresés okozta.

Nem igaz, hogy Magyar Péter a 2026. október 12-i parlamenti vitában egyetlen kérdésre sem válaszolt: a katáról szóló kérdésre a viszontválaszában kitért, a védett ár visszavezetésére viszont valóban nem adott egyenes választ; számszerű állításai közül több pontos volt, mások hamisak vagy félrevezetők, így a „végighazudta” általánosítás nem állja meg a helyét.

A 2027. januári nyugdíj- és ellátásemelési csomag leírása pontos (120 ezer forintos minimum, sávos emelés, nagyjából 700 ezer érintett, mintegy 123 milliárd forint), és az idei kilenc hónap 726 milliárdos kamatkiadás-csökkenése is valós, de a csökkenés már a kormányváltás előtt elindult, az uniós források nagy része még nem érkezett meg, a „közel egymillió súlyosan nélkülöző idős” pedig a KSH adatai szerint sokszoros túlzás; a csomag a 2027-es költségvetés elfogadásától függ.

Az IMF 2026. október 8-i stábnyilatkozata valóban javasol progresszívebb szja-t, magasabb társasági adót és tőkejövedelem-adót, kevesebb áfakedvezményt, szűkebb támogatott energiakeretet, a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kötését és a korai nyugdíjazás kivezetését; ezek azonban a rendes éves konzultáció kötelező erő nélküli ajánlásai, nem feltételei az uniós forrásoknak, az IMF-hitelről pedig csak névtelen sajtóértesülés szól. Az október 12-i parlamenti tudósítások szerint a miniszterelnök az IMF-ajánlásokat érintő felvetésre nem reagált érdemben, a kormány korábban viszont a nyugdíjkorhatár emelését nem tartotta aktuálisnak, és a rezsicsökkentés megtartását ígérte.

Nem igaz, hogy a kormány a Magyar Közútról tett ígéretét megszegve, drágábban adta volna külföldieknek az M6-os északi szakaszát: az M6 Duna 44 milliárd forintos ajánlata volt a legolcsóbb, a 60 százalékos M5–M6 „többlet” két össze nem mérhető díjat vet össze, és félrevezető az is, hogy az Orbán-kormány már „magyaroknak adta” a szakaszt, mert Lázár János 2025-ös, utóbb hatáskör nélkülinek minősített opciólehívása sosem lépett életbe.