Mit hazudnak?

Az időpontok stimmelnek: a bicskei jelentés a kormánynak készült változat fedlapja szerint 2026. augusztus 25-én elkészült, nyilvánosan pedig október 8-án, egy nappal a miniszterelnök gyanúsítotti kihallgatása után mutatták be; arra viszont nincs bizonyíték, hogy az időzítés figyelemelterelést szolgált, a telefonügy gyanú és nem megállapított bűncselekmény, a „világtörténelmi első” nem ellenőrizhető, Gyurkó Szilvia pedig nem ismerte el, hogy a gyermekvédelem politikai céloknak volna alárendelve.

A 2026-os gyárbezárások, a beruházások visszaesése és a munkanélküliség emelkedése valós, de a Tisza-kormányt okolni értük félrevezető. A bezáró cégek piaci és vállalatcsoport-szintű okokat neveztek meg, a beruházások 2023 óta esnek. A gyárbezárási honlap saját listája 4500 helyett 3878 főt ad ki, a foglalkoztatási államtitkárt pedig október 5-én kinevezték. Az „egymillió új munkahely” a KSH szerint nagyjából 800 ezer. A nyári munkanélküliség-növekedés sem elsősorban a fiatalokat érintette: egy év alatt a 15–24 évesek rátája hibahatáron belül, 15,1-ről 16,5 százalékra nőtt, a munkanélküliek számában pedig az 55–64 évesek körében volt a legnagyobb a növekedés.

Az ítélet létezik: a szabadkai bíróság 2026 szeptemberében egy év házi őrizetre ítélte a héttagú csoport egyik tagját, egy nyugdíjast, aki 500 euróért májusban robbanószerkezetes harci drónt szállított. Ez azonban nem a gázvezeték felrobbantásának ügyében született ítélet, és nem dönti el, ki tette a robbanóanyagot a vezeték mellé április 5-én, mire szánta, és volt-e valódi merényletterv; a szerb hatóságok mindezt még vizsgálják.

A gyermekvédelmi vizsgálóbizottság 2026. október 7-i ülésén a Nemzeti Védelmi Szolgálat alezredese valóban 17 napos átlagos ügyintézési időről beszélt, de ugyanezen az ülésen a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság képviselője és a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke elmondta, hogy a felvételi vizsgálatok miatt sok jelentkező visszalép, és tapasztalt szakemberek távoztak. Az ülés tehát nem igazolta, hogy az életvitel-ellenőrzést érő kritikák alaptalanok lettek volna, a 15 százalékos ágazati béremelés pedig 2026 januárjában történt, nem 2024-ben.

A 2026-os gyárbezárások, a beruházások visszaesése és a munkanélküliség emelkedése valós, de a Tisza-kormányt okolni értük félrevezető. A bezáró cégek piaci és vállalatcsoport-szintű okokat neveztek meg, a beruházások 2023 óta esnek. A gyárbezárási honlap saját listája 4500 helyett 3878 főt ad ki, a foglalkoztatási államtitkárt pedig október 5-én kinevezték. Az „egymillió új munkahely” a KSH szerint nagyjából 800 ezer. A nyári munkanélküliség-növekedés sem elsősorban a fiatalokat érintette: egy év alatt a 15–24 évesek rátája hibahatáron belül, 15,1-ről 16,5 százalékra nőtt, a munkanélküliek számában pedig az 55–64 évesek körében volt a legnagyobb a növekedés.

Nem igaz, hogy az árrésstop kivezetése azonnal 10–20 százalékkal drágítaná az élelmiszereket, vagy hogy egy család havonta legalább 30 ezer forinttal többet fizetne: a jegybank szerint az árszint csak nagyjából 0,4 százalékponttal emelkedne. 2026. október 13-ig a kivezetésről döntés sem született, Magyar Péter október 2-án csak azt mondta, hogy meg kell fontolni. Igaz viszont, hogy Ciprus szeptember 30-án nulla százalékos áfát hirdetett az alapvető élelmiszerekre, és hogy az alapvető tej- és hústermékek 2025 januárja óta érezhetően olcsóbbak lettek, ezt azonban nagyrészt a világpiaci áresés okozta.

Igaz, hogy az Országgyűlés honlapján Csatári Ernő tiszás képviselő legmagasabb végzettségeként „egyetem” szerepelt, pedig diplomája nincs, 2025 óta egyetemi hallgató. Igaz az is, hogy a Kisfaludy-támogatása miatt 2026 márciusa óta nyomozás folyik költségvetési csalás gyanújával. Önéletrajza viszont „folyamatban” lévő tanulmányként jelöli az egyetemet, ő maga adminisztrációs hibára hivatkozik, így a szándékos diplomahamisítás nem bizonyított. A nyomozásban pedig nincs gyanúsítotti státusza, és mentelmi joga sincs felfüggesztve.

Igaz, hogy a tiszás Sárosi József cége a saját elismerése szerint megbízási díjat kapott egy 5,5 hektáros, több mint 557 millió forintért az állami Paksi Ipari Parknak eladott földért, és hogy Hadházy Ákos az ügy miatt kiegészítette büntetőfeljelentését. A díj összege nem nyilvános. A díjat 2020 tavaszán az eladó család fizette, amikor Sárosi még nem volt képviselő. Hadházy pedig nem szó szerint „súlyos bűncselekményről” írt.

Igaz, hogy az NRK 2026. október 3-án kritikus riportban írt Magyar Péter és a Tisza-kormány sajtókezeléséről, és hogy a miniszterelnök a beszámolót „mesének”, majd „hazugságokkal telinek” nevezte, sőt azt írta, a riporter „elismerte, hogy hazudtak”; ezt az NRK külügyi szerkesztője kommentben visszautasította. A riporter csak azt pontosította, hogy egy nem garantált, ülés előtti kérdezési lehetőségről volt szó, és a stábot az NRK beszámolója szerint sem zavarták el a Parlamentből: maguk távoztak.

Igaz, hogy a kormánypárti többség a 2026-os költségvetés-módosítás bizottsági szakaszában elutasította a Fidesz–KDNP négy indítványát, amelyek a Havária Alapból különítettek volna el pénzt aszálykárosultakra, azbesztmentesítésre, kkv-kra és turizmusra, valamint a megyei jogú városok közlekedésére; az viszont túlzás, hogy „nincsenek döntések”, mert az aszály, az azbeszt és a Havária Alap ügyében is születtek dokumentált kormányzati döntések, a turisztikai visszaesés pedig a vendégek, nem a vendégéjszakák számában volt 7,3 százalékos.