Mit hazudnak?

Magyar Péter 2026. október 19-én az Országgyűlésben valóban bejelentette, hogy 2027-ben 10 milliárd forinttal visszaállítják a vidéki városok helyi közlekedésének állami támogatását, és az is igaz, hogy ezt a támogatást 2020-ban az Orbán-kormány megszüntette; a „7 éve” nagyjából pontos, az „évi” keret és a 2027-es indulás viszont egyelőre bejelentés, nem elfogadott költségvetés.

A 8-as főút Ajka-Bakonygyepes és Somlóvásárhely közötti, mintegy 3,6 kilométeres, 2800 tonna aszfaltot igénylő burkolatjavítása valós. A Magyar Közút közlése szerint azonban október 6-án kezdődött, és eredetileg november 6-ig tartott volna. Az évi 7 millió jármű a kamara elnökének forrás nélküli becslése. A koncesszió valóban évi több százmilliárd forintba kerül, de a meglévő úthálózat forrásait nem szívta el teljesen.

Az M44–M5–5-ös főúti csomópontrendszerről közölt adatok nagyrészt helytállnak: az M44 Békéscsaba–Kecskemét szakasza 2025. április 15. óta járható, a Budapest felé vezető közvetlen felhajtóág 2026. június 16-án nyílt meg, a műszaki kialakítás egyezik a projektlappal, a decemberi forgalomba helyezés pedig a kivitelező júniusi menetrendjébe illeszkedik; a bruttó 50 milliárd forint kerekített adat, mert a nettó szerződéses összeg áfával nagyjából 53 milliárd forint, a beruházást pedig még 2024-ben, az előző kormány idején szerződték.

A MÁV 2026. október 5-i közleménye és vágányzári hirdetménye megerősíti a Hatvan–Szolnok (jászberényi) vonal október 9–18. közötti, két ütemben zajló karbantartásának minden ismertetett adatát: a 13 kilométeres vágányszabályozást, a több mint 30 váltót, a 320 váltótalpfát és 320 tonna zúzottkövet, a pótlóbuszokat, az átjárózárat, az október 19-i újraindulást, valamint a közel 5 kilométernyi lassújel megszüntetését és a 6 perces menetidő-javulást, amely azonban még tervezett eredmény.

A mintegy 25 ezer milliárd forintos vasúti és közúti projektportfólió a közlekedési miniszter becslése: tételes levezetése nem nyilvános, de az előző kormány 2035-ig szóló beruházási keretprogramjának közlekedési tételei és a miniszter által említett 11 ezer milliárdos gyorsforgalmi csomag alapján a nagyságrend reális; a Nemzeti Közlekedési Stratégia felülvizsgálata pedig nem most kezdődik, hiszen uniós forrásból már 2024 óta fut, és a mostani lépés ennek a teljes új stratégiát célzó szakasza.

Valós, hogy a kormány átütemezte az M49-es második ütemének finanszírozását, és 2029. június 30. lett a határidő. Valós a Duna Aszfalttal 2024-ben kötött szerződés, a közel bruttó 190 milliárdos keret és a román oldali szerződés is, a román építkezés pedig 2027 májusában indul. A 45 kilométer viszont a teljes M3–határ útvonal hossza, a második ütem 17,6 kilométeres. Hogy Lázár János az M49 fedezetét a mohácsi hídra tette át, azt csak közvetett sajtóbeszámoló támasztja alá. Az pedig, hogy a második ütemet az uniós SAFE-hitelből fizetik, egyelőre csak miniszteri szándék.

A minisztérium közlése szerint a közlekedésbiztonsági kérdőívet 364 781-en töltötték ki, és a kitöltők nagy többsége támogatta a szigorításokat, ez azonban önkéntes, önkiválasztó online felmérés volt. A megerősítő reprezentatív kutatást a miniszter szerint a Závecz Research készítette, de az adatait, a módszertanát és a megrendelését nem hozták nyilvánosságra, és a hirdetési költségről sincs független kimutatás. A kérdőív nem júniustól, hanem 2026. július 16-tól volt kitölthető, és szeptember 9-én zárult.

A Magyar Közút 2019-es, több mint 13 ezer éjszakai munkaórája és az M0 napi átlagos, mintegy 95 ezres forgalma visszakövethető, az éjszakai biztonsági szabályok is valósak. A 2026-ra közölt több mint 91 ezer munkaóra és a 37 LED-kijelző gyártása viszont csak minisztériumi közlésből ismert. A 2019-es szám kizárólag az állami kezelésű gyorsforgalmi utakra vonatkozott, ezért a hétszeres növekedés nem feltétlenül azonos körre mért összevetés.

A minisztérium közlése szerint a közlekedésbiztonsági kérdőívet 364 781-en töltötték ki, és a kitöltők nagy többsége támogatta a szigorításokat, ez azonban önkéntes, önkiválasztó online felmérés volt. A megerősítő reprezentatív kutatást a miniszter szerint a Závecz Research készítette, de az adatait, a módszertanát és a megrendelését nem hozták nyilvánosságra, és a hirdetési költségről sincs független kimutatás. A kérdőív nem júniustól, hanem 2026. július 16-tól volt kitölthető, és szeptember 9-én zárult.

Hivatalos iratok igazolják a mohácsi híd bruttó 451 milliárd forintos összköltségét, az alföldi oldal 2×1 sávra való visszavágását, az előleg visszafizetését, a 2028 őszére ütemezett átadást, valamint az M49 és az M1 folytatását. A 76 milliárd forintot azonban nem visszautalják, hanem a szerződés értékéből veszik le, és ez a módosítás 2026. október közepén még hátravolt. A jövő évi, több mint 100 milliárdos kifizetés és az, hogy a hidat már nem lehet kisebbre venni, egyelőre csak a miniszter közléséből ismert. A román oldali gyorsforgalmi út építése 2027 májusában indul.